Múlt hét pénteken befejeztem az első félévem a Delfti Műegyetemen. Túl vagyok a mesterképzés 1/4-én, konkrétan 7 tantárgyon. Mozgalmas félév volt, sok minden történt az eltelt 5 hónap alatt, egyaránt az egyetemen, és az egyetemen kívüli életben is. Most megpróbálom kicsit összefoglalni az egyetem részét, röviden írok minden tárgyamról, hogy mindenkinek legyen valamilyen képe az itteni oktatásról.
Mielőtt rátérnék a tárgyak jellemzésére, gyorsan még egyszer felvázolom az itteni tanév beosztását. A tanév 5 periodból áll. Az első 4 period a tényleges egyetemi tanév, az ötödik a nyár, ami kevésbé fontos szempontunkból. Egy period 10 hétből áll. Az első 7 héten zajlanak a tanórák. Van órarendünk, maximum napi 4 db 90 perces óránk lehet, 12.30 tól 13.45 ig ebédszünet. A tanítási órákkal teli hetek után következik 2 hét tanítási órák nélküli hét, névlegesen a vizsgákra való felkészülési hetek. Gyakorlatilag a 2. héten már szoktak néha vizsgák is lenni, főleg a szóbelik. A 10. hét a vizsgahét. Ekkor vannak az írásbeli vizsgák, jellemzően délután 2-től 5-ig tartják meg őket.
A periodok között nincsen szünet, amint vége van az egyiknek, már jön is a másik. A téli szünet a karácsony körüli 2 hét a második periodba volt beékelődve, méghozzá olyan szerencsétlenül, hogy még maradt egy hét tanítás januárra, ami miatt a lelkiismeretes hallgatóknak vissza kellett jönniük Újév után rögtön. Amúgy a hollandoknak is okozott problémát ez a szisztéma, mert mint kiderült, az új menetrendet idén vezették be. A téli szüneten kívül még 1 hét szünet van a tanrendbe beiktatva, a 3. period 3. tanítási hete után, az úgynevezett "korcsolya szünet". Én ekkor fogom meglátogatni Dublint, lásd előző postban.
Na és akkor az eddigi tárgyaim röviden:
Period 1
Analysis of slender structures - Karcsú szerkezetek vizsgálata
Ez a tárgy volt az első "komolyabb" hangvételű tárgyam. A Mechanika tanszék tartja, konkrétan egy olasz tanár, Angelo Simone, akit annyira nem kedveltem meg, nem jó tanár. A tárgy közepes nehézségű, volt két házi feladat belőle, amiket elég könnyű volt megcsinálni. Ami nehézséget jelentett a tárgy sokán, hogy itt szembesültem először az angol nyelvű szakszöveggel, vagyis azzal, hogy hogyan is kell egy hosszú képletet felolvasni angolul, valamint sok szakkifejezéssel, amit ugyan magyarul már régóta használtam, de angolul még nem hallottam róluk. Ez a nyelvi akadály csak pár hétig tartott, hamar belejön az ember. A másik nehézség a nyugat európai mechanika oktatás elfogadása volt számomra, nevezetesen az, hogy itt mindent a differenciálegyenletek felől közelítenek meg. Egy sima kéttámaszú tartót egyenletesen megoszló teherrel is differenciálegyenlettel oldottunk meg. Később beláttam az értelmét a módszernek, miszerint olyan példákat is aránylag könnyen meg lehet így oldani, amiket az otthon tanult módszerekkel elég bajos lenne, de nagyon idegesített az elején. A vizsgán 6 ost kaptam, ami nem túl jó, de nem is készültem rá túl sokat.
Dynamics and Introduction to Continuum Mechanics - Dinamika és bevezetés a Mechanikába
Szintén mechanika tanszék, 2 nagyon jó tanárral (Welleman, Metrikine). Ez a tárgy csak a külföldi hallgatóknak volt kötelező. Azzal a céllal iktatták be a tantervbe, hogy a különböző helyről jövő hallgatók tudását kicsit egyengessék. Hála istennek az én tudásomon nem volt mit egyengetni, ez a tárgy csupán ismétlés volt. A dinamika része a tárgynak már kicsit komolyabb volt, ha nem is új dolgokat tanultunk, de jóval alaposabban, mint a BME-n. A vizsga egy szóbeli prezentációból állt, ahol egy előzetesen kiosztott egyéni feladat megoldását kellett bemutatni a többieknek. Ezzel kicsit megizzadtam, mert egy elég szép példát kaptam, amit nem is sikerült rendesen megoldanom a vizsgáig, de előadtam ami kész volt, és kaptam még időt befejezni. A végén 8 ast kaptam a tárgyra, valószínűleg a példa nehézsége, és a végső művem színvonala miatt.
FRP Structures - Szálerősítésű szerkezetek
Ez volt az a tárgy, ami tényleges csalódást okozott számomra. Először nagyon megörültem, hogy egy egész tárgy lesz FRP szerkezetekből, gondoltam Na ilyen nincs a BME-n. Hát azt kell mondjam, most sem tudok sokkal többet az FRP-ről, mint a tárgy elvégzése előtt. A tanár szörnyű előadásokat tartott, konkrétan aludtam némelyiken, a tananyag sem volt valami érdekes. Az egyetlen téma amiben fejlődtem, az az FRP gyártástechnológia. Szóbeli vizsga, könnyű 8 as.
Period 2
Steel structures 2 - Acélszerkezetek 2.
Nahát ez a tárgy is csupa ismétlés volt, a BME-n ennél részletesebben tanultam acélszerkezeteket. A mi Acél 1 és Acél 2 tárgyunk keveréke volt, elemi témákkal, mint keresztmetszeti osztályok, kihajlás, kifordulás, stb. Ami mégis érdekessé tette, az az egyik tanár személye. A zárt szelvények témakört Prof. dr. J. Wardenier tartotta, aki állítólag a világ egyik leghíresebb professzora acél témakörben. Szerte a világon ismerik, a legjobb egyetemeken vendégoktató az USA-tól a Távol-Keletig, egy rakás nemzetközi szakmai szervezet tagja (szabványügyi testületek minden mennyiségben), és már a 60-as években is kutatással foglalkozott. Tényleg nagyon otthon van a témában, lényegében ő fejlesztette ki a mai tervezési eljárásokat, szabványokat zárt szelvények témaközben. A vizsga írásbeli volt, közepesen nehéz, eredmény még nincsen.
Timber structures 1 - Faszerkezetek 1.
Na ez a tárgy volt eddig a legszörnyűbb mindközül. Nem is a faszerkezetekkel van a baj, hanem a tanárokkal. Sikerült 4 db tanításra teljesen alkalmatlan fickót találni a tárgyhoz, de olyan mértékben, hogy amikor véletlenül benéztem egy-egy előadásra 10 perc után a sírógörcs kerülgetett. Az hagyján, hogy az egyik olyan sebességgel beszélt, mint egy éppen belőtt heroinista, és nem volt egyetlen korrekt mondata vagy példája, de a kollégáján teljesen elképedtem. A csávó egy I szelvény súlypontját nem tudta helyesen kiszámolni. Komolyan, nem vicc. És őt bízták meg azzal, hogy minden kedden számítási példákat oldjon meg a táblánál 3 órában. Egyszóval nem sok órára jártam be, pedig én tényleg igyekeztem. A vizsga írásbeli volt, semmi érdekesség, ha az ember begyakorolja a példákat, akkor nem érheti meglepetés. Majd meglátjuk.
Plate Analysis - Lemezszerkezetek vizsgálata
Ez a tárgy teljesen korrekt volt, se nem több, se nem kevesebb, mint ami kell. Szintén mechanika tanszék, egy vicces görög professzor és egy fiatal holland tanár. 2 házi feladat volt a tárgyból, amit csoportokban kellett megoldani. Egy saját fejlesztésű FEM programban kellett alkotni, és dolgozatot írni az eredményekből. A FEM program sajnos hihetetlenül használhatatlan volt, elég annyi hozzá, hogy az összes csomópont koordinátáját kézzel kellett kiszámolni, és bevinni. A többit hozzá lehet képzelni. A vizsga szintén írásbeli volt, jól sikerült, eredménye még nincs.
Steel Bridges - Acélhidak
És a végére maradt a kedvenc tárgyam. Ezért a kurzusért megérte eljönni idáig. Az első óra előtt kicsit szkeptikus voltam, mondván, hogy én ezt már tanultam otthon. Az első órán minden kételyem szertefoszlott. A tanár Dr. A. Romeijn fantasztikusan sokat tud a hidakról, és hál istennek gyakorló mérnök is egyben, ami a legjobb kombináció a szememben. Eddig az a tapasztalatom, hogy azok a tanáraim voltak a legjobbak, akik az oktatás mellett gyakorolták is a szakmát. Egyszerűen máshogy gondolkoznak, mint egy egyetemi professzor, és ez a gondolkodásmód sokkal közelebb áll hozzám. A tantárgy elképesztően érdekes volt, semmi olyat nem tanultunk, mint otthon az Acélhidak tárgyból. Csupa modern téma volt terítéken, olyanok mint Függőhidak építése, Ferdekábeles hidak nagyon részletesen, Gyalogoshidak dinamikája, Hidak dinamikai jelenségei, Nagysebességű vasúti hidak, Vasúti hidak zajkibocsátása, stb. A tárgy keretén belül volt 4 meghívott előadó is, akik szintén nagyon érdekes előadásokat tartottak (függőhidak fő-építésvezetője, hídépítési projektorganizáció, egy építésziroda munkatársa akik hidakat terveznek, és egy dilatációs és hídsaru rendszerekkel foglalkozó mérnök).
Ebből a tárgyból tényleg komolyan vettem a vizsgázást, a szóbeli vizsgára több, mint 1 hetet tanultam, elolvastam a több, mint 600 oldalnyi jegyzetet, kidolgoztam a több száz előre kiadott kérdést. Végül 8 ast kaptam a vizsgán. A vizsga után megkérdeztem a tanárurat, hogy mégis hogyan osztályoz, és elmondta, hogy 10 est csak nagyon ritkán adnak bárkinek, és csak MSC diplomamunkára lehet kapni, amennyiben kőkemény matek is van benne. A 9 est az "expert" ek kapnak, akik mindent tudnak a vizsgán. Én tényleg vétettem 1-2 hibát, úgyhogy teljesen jogos a 8 asom. Amúgy mondtam neki, hogy valószínűleg itt képzelném el a diplomamunkámat megírni jövőre, mondta, hogy szívesen vár.
A múlt hét végén megírtam a 3 írásbeli vizsgám, és a mai nappal már a 2. félévet taposom. Remélem a fentiekből kicsit mindenki számára kiderül, hogy mi a helyzet Delftben az oktatással. Itt is nagyon aránytalan a tananyag, a kreditek, vannak jó és rossz tanárok, jó és rossz tárgyak. Mégis azt kell mondjam, hogy összességében nézve sokkal könnyebb az élet, mint a BME Építőkaron. Annak köszönhetően, hogy nincsenek ZH-k, nincs katalógus, nincs napi 12 óra oktatás és nincs annyi házi feladat, sokkal élhetőbb ez az egyetem. Nem törekszenek mindent elmondani, és látszik, hogy vannak kihagyott részek, amit régen még elmondtak, de ma már kivették a tananyagból, mert túl sok lenne. Egyben az is az érzésem, hogy hihetetlen nagy előnyöm van az itteni diákokkal szemben, mert a BME-n elkövetett kínzások nélkül közel sem értenék annyit az új dolgokból, mint amennyit megértek most. Az itteni diákok 99,9% ával ellentétben én terveztem már öszvérhidat az n-módszer alapján, tudom, hogy miről szól a részlegesen nyírt kapcsolat, és nem csak 10 percet hallottam róla a tanév utolsó óráján.
