Amsterdam, a turisták városa

Péntek este spontán ötlettől vezérelve megpróbáltuk a hűtő tartalmát elfogyasztani, amihez a legideálisabb fogásnak a taco tűnt.
Aki nem tudná mi az a taco: A taco az olyan, mint a gyros, csirkedarabok, saláta, paradicsom, csak tortillába van csomagolva, és fajita vagy burrito szósszal kell fogyasztani. Kérdeztem Luist, hogy mégis mi különbség van ezek között a mexikói kaják között, mire kicsit zavarba jött, és azt válaszolta, h semmi. A fűszerek kb ugyanazok, a fontos, h a taco a kaja neve, a tortilla meg a lapos kerek izé, amibe csomagolod. Náluk főleg kukoricából csinálják a tortillát, de ezek itt Európában búzából vannak. Na és mindezt a boltban úgy kell keresni, hogy wrap.

A vacsorát körülbelül 11 magasságában fogyasztottuk el, és utána Eoin javasolta (a szemben lévő házban lakik, ír, nevét ejtsd: Óin, kedvenc szavam tőle a funny, ejtsd: funi), hogy keressük meg a görögöket, akik valahol a városban vannak. Ezek után reggel fél 6 kor értem haza, sok új tapasztalattal a nyugat európai klubok szokásairól.

Vasárnap elmentünk egy day tripre Amsterdamba. A vonat 1 óra alatt ért Amsterdam Central pályaudvarra, ahol rögtön sok-sok ezer turista várt minket. Délelőtt körbegyalogoltuk a belvárost, magunkba szívtuk az amszterdami édes levegőt, a város ritmusát, kerülgettük a 30 fős turistacsoportokat. Így el is jutottunk a Heineken Brouverij-hez. Nahát ezt nem lehet kihagyni, az igazi és első Heineken gyár, a látogatás 15 euróba került, a recepciós srác nagyon bizonygatta, h a szavát adja, nem bánjuk meg ha befizetünk, nagyon tuti lesz. Kiderült, hogy 3 sör is benne van az árban, ez egyből meggyőzött minket.
Amúgy a recepciós srácnak igaza volt, tényleg kár lett volna kihagyni. Mint utólag kiderült, 2008 ban felújítottak a látogatók által megtekinthető kiállítást, és beleadtak apait-anyait, innovációt, meg sok sört, és tényleg fantasztikus lett a végeredmény. Az első szakaszban régi tárgyakat lehetett megtekinteni, a Heineken gyár történelmét mutatták be hagyományos módon. Ezután következett a Brew U terem, ahol egy 4D bemutató során megtapasztalhattuk, hogy milyen is Heineken sörnek lenni. Ez nagyon látványos volt, mozgott, spriccelt, zenélt, villogott minden. A következő teremben megkaptuk az első sört, és megtanították, hogy mit kell nézni rajta. (A színét, meg a habját...) Ezután következett a Raised by the world terem, ahol a plafon heineken üvegekkel folt kirakva, és körben az összes falon projektorokon ment a világ egyik legjobb termékreklámja, a Heineken saját reklámjainak montázsa.. Na ez übermenőre sikerült. Ezután még bemutatták az innovációt, majd a túra egy kocsmában végződött, ahol mindenki kedvére ihatott tovább.

A következő állomás a Rijksmuseum The Masterpieces című kiállítása volt. Sajnos a múzeum épületét jelenleg tatarozzák, ezért csak egy kis kiállítást tudtunk megnézni, az egyik szárny végében volt berendezve, de ide aztán mindent betettek, ami lényeg. Közel sem értek annyira a képzőművészethez, mint lehetne, de még nekem is feltűnt, hogy itt bizony nagyon híres festmények vannak. Kitűnő olvasmánynak bizonyult a Delft látképe című könyv, amit kiutazásom előtt olvastam (életem első festményekkel foglalkozó könyve), mert felismertem jópár Vermeer festményt, eszembe is jutott pár dolog, hogy mit kell nézni rajta, szóval tiszta sikerélmény volt.

Visszafelé még volt egy kis kalandunk a vonattal, kiderült, hogy a Harlem felé közlekedő vonat nem megy el Rotterdamig, mert javítják a pályát, és buszra kellene szállni. Így vissza kellett vonatoznunk AC-be, és a schiphol felé közlekedő vonatra szállni, ami kb 45 perces kitérőt jelentett.