2009. október 12., hétfő

Surprize in the box

Rájöttem, hogy nem ártana néha lecsekkolni egy szótárral, hogy mit is vettem éppen vacsorára. Ma éppen úgy határoztam, hogy veszek egy 4 az egyben akciós vacsorát a boltban. Ez azt jelenti, hogy a polcokon van sok doboz, és választhatsz egy 1-es, egy 2-es, egy 3-as és egy 4-es számú dobozt, hazaviszed, összeöntöd, és kész is a vacsora. Az én választásom egy jó kis pácolt halra esett, rizzsel, salátával és salátaöntettel.
Szépen kibontottam mindent itthon, halat megsütöttem, rizst csak mikrózni kellett, salátaöntetet a salátába, és kész is a vacsora. Hogy hol a hiba? Kicsit furcsa íze volt a salátának, először nem értettem, hogy mi az isten van ebben a salátaöntetben.. Megkérdeztem Luist, hogy mi a véleménye, és ő azt vetette fel, hogy a salátaöntetet a pácolt halhoz kellett volna öntenem. Kiderült, hogy ez nem salátaöntet, hanem szósz a halhoz.. És tényleg. (A hal nagyon finom szósz nélkül is, a saláta viszont irtó rossz öntettel.)

Ma reggel dolgozni voltam. Hihetetlen jó állást sikerült szereznem, nagyon tetszik a dolog. Azzal kezdtük a napot, hogy Richard, a PhD hallgató, akinek segítek, szerzett nekem munkaruhát, ami 42-es kényelmes!! munkavédelmi cipőt jelent, egy eredetileg fehér színű köpenyt, védőszemüveget és füldugót. Ezután megmutatta a nyúlásmérő bélyeg ragasztás menetét, majd el is ment a dolgára.
Kaptam 2 acéllemezből kivágott próbatestet, és mindegyikre egyenként 6 db bélyeget kellett ragasztanom. Maga a ragasztás nem túl bonyolult, de utána a két fémdrótot, ami a bélyeg kivezetése, egy szintén előzetesen felragasztott kis négyzetre kell forrasztani. Még jó, hogy volt már kezemben forrasztópáka, mert különben elég nagy bajban lettem volna. Így is elég lassan sikerült belejönnöm a forrasztásba, nem olyan egyszerű hajszálvékony drótokat forrasztgatni.
Ezután megtanultam, hogy hogyan kell a próbatesteket előkészíteni a ragasztáshoz. Arról van szó, hogy az összehegesztett próbatesten a bélyegek helyét le kell köszörülni (azt hiszem ez a megfelelő szó rá). Felvettem a köpenyt, szemüveget, fülvédőt, és már kezembe is nyomtak egy köszörűt, hogy hajrá! (Kétkezes gép, az elején egy kör alakú tárcsa, ami csiszolja a fémet, és közben irtóra szikrázik.) Na ez már nem volt gyerekjáték, ilyet még sosem csináltam! Körülbelül olyan érzés volt elkezdeni, mint amikor először hegesztettem életemben. Kicsit jobban sikerült, mint az első hegesztés, használható maradt a próbatest.. Ott is hagytak, hogy karcoljam, mint zuhanó macska a fatörzset. 2 próbatestet meg is csináltam.
Szóval ezzel telt az első munkanap, nagyon tetszett, pontosan ilyen munkára vágytam, nincs autocadben rajzolgatás egész nap, és sok hasznosat tanul az ember. Mellettem közben a kőolaj  vezetéket kezdték el tesztelni, übermodern saját fejlesztésű szerkezetekkel (4 pontos hajlításvizsgálat egy kb 6-7 m hosszú csőszakaszon, amiben egy videókamerával és lézerszkennerrel felszerelt kis kocsi ment oda-vissza a  belső horpadásokat detektálva.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése