Kézírás

Komolyan mondom, a mai világunkban értékelni kell, ha valaki még tud kézzel írni, ráadásul helyesen. Nekem elég sokáig tartott, de szeretem azt hinni, hogy mostanra megtanultam helyesen és olvashatóan írni.

Néha ugy érzem, hogy szívesen leveleznék bárkivel a hagyományos módon. Kézzel írt levél vagy képeslap, bélyeg, posta. Sokkal személyesebb és érdekesebb, mint egy email. Szeretem bogarászni mások kézírását, a címzést a boritékon, a bélyeget egy távoli országból, meg a postai bélyegzőt. Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy tudni kell a másik lakcímét. Van egy olyan érzésem, hogy manapság a legtöbben a saját címüket is csak a számlákról ismerik.

Várom lelkes levelezőtárs jelentkezését :)

Papsouwselaan 150
2624 ED Delft
The Netherlands

Harmadik félév

Rájöttem, hogy elfelejtettem összefoglalót  írni a 3. féléves tárgyaimról. Na lássuk.

Period 1
Dutch Elementary 1 - Holland kezdő 1
Hát van ez a Delftse Method nevű módszer, amivel állítólag nagyon könnyű hollandul tanulni, de nem nekem. A nyelvérzékem még mindig nem javult látványosan, hiába jártam be minden órára, hiába tanultam itthon sokat, mégis sikerült megbuknom. Igaz nem sokon múlt, és nem is volt egyszerű átmenni. Bővebben írtam már erről a blogon, tessék megkeresni. Amit még hozzá tudok tenni, az az, hogy a kurzus óta eltelt félév alatt annyit fejlődtem hollandból, hogy ha olvasom a szöveget, már egész jól megértem miről van szó, beszélni meg nagyon alap szinten tudok. A verbális készségem nem javult sokat. (5)


Repair and Maintainance of Building Materials - Építőanyagok javítása és karbantartása
Ez egy szabadon választható tárgyam volt, nem túl érdekes órákkal, az előadók nagyon bénák voltak. Az egész tárgy a betonkorrózióra volt kihegyezve, és a katódos védelemre. Volt egy laborgyakorlat is, amit párosával kellett megcsinálni, az mérsékelten érdekes volt. Azért nem nagyon izzasztottak meg a vizsgán sem. (7)


Period 2
Fatigue - Fáradás
Na erről már tényleg sok szó volt a blogon. Volt a Romeijn, aki ezt a tárgyat tartotta, nyáron kirúgták, a tárgyat eltolták emiatt egy negyed évvel. A 2. negyedévben én nem értem rá az előadásokat látogatni a gyakorlat miatt, így csak a vizsgára mentem el. Az nem volt különösebben nehéz, a jegyzetekből is kényelmesen fel lehetett rá készülni. A számítást néhány helyen elrontottam, így csak 7-est kaptam végül, de az is tökéletes. (7)


Internship - Szakmai gyakorlat
Egy nettó 10 hetes szakmai gyakorlatot csináltam 10 kreditért november közepétől január végéig a Ballast Nedamnál. Teljes munkaidőben dolgoztam, gyakornoki bérért (havi €500 + utazási térítés), és irtó sokat kellett utaznom, ezért a végére már nem voltam túl lelkes. A téma az orthotróp pályalemez megerősítése kompozit rétegekkel kutatás volt, amit már igazából 2010 májusában kezdtem el csinálni a Case Study keretein belül. Nagyon hasznos élmény volt abból a szempontból, hogy mostmár tudom, hogy nem fogok egy holland cégnél irodai munkát vállalni soha. A jövőben, ha állást fogok keresni, az első számú kötelező feltétel az angol nyelvű munkavégzés lesz. Bővebben a korábbi postokban. (8)

Játék nagyban

Hát ott hagytam abba a mesélést, hogy két héttel ezelőtt látogatóim érkeztek, méghozzá Szilva barátom, és batárnője Zsófi. 4 napra jöttek, és nagyon jól érezték magukat. Megpróbáltam a szokásos turista körutakat bejárni velük, de sajnos nem mindig értem rá, mert az egyetem és a munka nem állt meg. Azért Delftben és Rotterdamban jól szétnéztünk, Hágában is jártunk, és Amszterdamot valamint a tengerpartot is megjárták nélkülem. Voltunk bulizni, ettünk halat és sültkrumplit, vonatoztunk, villamosoztunk, minden lényeges dolog megvolt.

András, Zsófi és jómagam

Miközben a vendégeim itt voltak, még egy szuper bringát is sikerült beszereznem. Az egész úgy kezdődött, hogy már régóta szerettem volna venni egy fixed gear bike-ot (otthon futárbringaként ismert), és miután a következő 7 hónapban Hágába fogok járni dolgozni minden nap, ami egy jó biciklivel 45-50 percre van háztól házig, ugyanannyi, mint vonattal és villamossal, úgy gondoltam, hogy megéri beruházni egyre. A neten keresgéltem a Marktpaats-on, (ez egy nagyon hasznos adok-veszek oldal a Hollandiában élőknek), és végre sikerült kifognom egy szép darabot megfizethető áron. Egy másik srác is licitált a bringára, és a tulaj végül azt írta, hogy aki hamarabb jön érte, azé lesz. Nem volt mit tenni, a pénteki reggelig tartó buli és pár óra alvás után máris a vonaton ültem, irány 's Hertogenbosch. Elég másnaposan és elég rossz kedvvel, de végül délutánra ezzel értem haza:

Fixed Gear Balázs

Azért miután kipihentem magam, már jobban tudtam örülni az új szerzeményemnek. Sajnos mióta megvettem, az időjárás nem kedvezett a bringázásnak, mert folyamatosan fújt a szél és szakadt az eső, de azért már párszor gurultam vele. Ma megvettem az ABUS U-lakatot is, ami a régi láncommal együtt remélem hatásos kombót fog alkotni a tolvajok ellen. Ha minden jól megy, holnap már ezzel megyek dolgozni a tömött vonat helyett. Amúgy a rendszeres testmozgás sem elhanyagolható szempont, már nagyon rámfér egy kis mozgás..

A bringa megvásárlása óta meg semmi nem történt velem a munkán kívül. Amúgy a munkáról eddig vegyes a véleményem, vannak nagyon jó tapasztalatok és kevésbé jók is. A jók közé az tartozik, hogy határozottan úgy érzem, jó irányba haladok, nevezetesen az iparág váltás jó húzás volt a jövőmre nézve.

Azt hiszem még nem írtam részletesen az új munkámról, ami a diplomamunkám is egyben, szóval jöjjön egy kis ízelítő.

A diplomamunkámat a Chicago Bridge & Iron nevű cégnél fogom írni, akik egy igazi nemzetközi vállalat, irodáik vannak pl Szingapúr, Kína, Oroszország, Csehország, Hollandia, Anglia, USA és még néhány másik orászgban. A cég főként EPC tevékenységet végez (Engineering, Procurement, Construction), és főleg az olajiparban utazik. A profilba beletartozik az offshore és onshore olajkitermelő, -finomító, -raktározó, -szállító szerkezetek tervezése és építése, ugyanezen funkciók földgázzal, valamint mindenféle vegyipari létesítmények tervezése, építése. A lényeg, hogy mindezen iparágakban bazi sok pénz van, nem úgy, mint az építőiparban.

Én a diplomámban bizonyos offshore szerkezetekkel fogok foglalkozni, amiket összefoglalóan FPSO-nak hívnak. Ez a Floating Production, Storage and Offloading vessel röviditése, amit úgy lehetne lefordítani, hogy Úszó Olajkitermelő, -tároló és -kirakodó hajó. Hogy el tudjátok képzelni, itt egy kép a cég legutóbbi projektjének termékéről:

Skarv FPSO

A hajó mintegy 350 m hosszú, a felszerkezet felső síkja tengerszint felett ~65 m magasan van, a hátsó torony (flare) 130 m magas. Ja és az egész cucc 1,5 milliárd dollárba került (üzemeltetéssel együtt).

A hajót Dél-Koreában gyártották, majd pár megállóval egészen a rendeltetési helyéig vontatták, a Barents tengerre Norvégia partjai közelében. Itt várhatóan 25 évig fog olajat kitermelni a tengerfenékből, jó esetben napi 100.000 hordó mennyiségben (1hordó=159 liter). Ilyen hajóból jelenleg ~230 db van a világon, tehát nem igazán beszélhetünk  szériagyártásról.

A mi cégünk a felszerkezet 5 modulja közül 2 őt tervezett. Én ezeknek a felszerkezeteknek a fáradásvizsgálatával fogok foglalkozni a diplomámban. A munkámnak az a célja, hogy 1. szerezzek egy diplomát 2. a következő ilyen projektnél jobb szerkezetet tervezhessen a cég, mert az már most látszik, hogy közel sem az ideális megoldást választották a Skarv FPSO esetében.

A cégnél eddig eltöltött időmben elég sokat olvastam az FPSO-król, a hajó részeiről, felépítéséről, funkcióiról, az olajkitermelés fázisairól, eszközeiről. Ugye nem vagyok Offshore Engineer, ezért volt mit bepótolnom. Nagyon élveztem, hogy napról napra bővült a szakmai szókincsem, 2 hét alatt megtanultam minden fontos hajómérnöki kifejezést, olyan témákról tudok már beszélgetni a kollégakkal, amikről szinte biztos vagyok, hogy még csak hasonló kifejezés sincs rá a magyarban. Ugye Magyarország nem kifejezetten olaj nagyhatalom, meg tengerünk sincs már egy ideje, szóval nem hiszem, hogy túl sok mérnökünk lenne, aki ilyesmiben utazik. Ez azért elég menő szerintem. 

A héten voltam egy elképesztően jó előadáson is, ahol világ egyik legnagyobb hajóépítő cégének egy embere beszélt az FPSO gyártásról. Olyan számokkal dobálózott, hogy szinte beleszédültem. Az biztos, hogy az olajiparban nem szarral gurigáznak, itt minden kilogramm és óra számít. Pár millió dolláron nem is gondolkoznak sokat, ha mondjuk arról van szó, hogy általa egy hónappal hamarabb lehet a kitermelést elkezdeni. Az olajnak akkora értéke van, hogy minden pénzt és erőfeszítést megér, hatalmas mozgatóerő. Az előadás alatt arra gondoltam, hogy ehhez a világméretű olajiparhoz képest a magyar építőipar olyan, mint amikor egy gyerekszobában LEGO-zik az ember.

A csávó a munkája miatt a világ összes részén járt már, épített hajót Ázsiában (itt van a legtöbb óriási hajógyár), és vontatott kész hajót Braziliából a Sarkkör fölé is. Nagyon elit társaságnak tűnik a szakmája, elég kevesen vannak, akik ilyen dolgokhoz értenek.

Az ilyen vendégelőadások mindig fel tudnak lelkesíteni, sokkal több ilyen kéne az egyetemekre.

Komfort zóna

Mostanában többször is elmélkedtem a fent nevezett fogalmon. Eddig nem nagyon érdekelt ez a téma, de rá kellett jönnöm, hogy a komfort zóna nagyon érdekes emberi tulajdonságokat és viselkedéseket vet fel, érdemes kicsit végiggondolni a dolgot.

Egyrészt az fogalmazódott meg bennem, hogy az emberek különbözően reagálnak, ha különböző szituációban szakadnak ki a komfort zónájukból. Nem mindegy, hogy rövid-, közepes- vagy hosszútávon kerülnek az új környezetbe, hogy ezt tudatosan kezelik-e, vagy nem is fogják fel a változást. Nagyon érdekes, hogy ki hogyan éli meg a kényelmetlenségeket, mennyire tud alkalmazkodni, mennyire viseli meg az idegeit. Egy nyaralás csak ideiglenes szituáció, mégis különféle igényei vannak a nyaralóknak. Van aki nem bánja, ha pár napig kényelmetlenül él, van aki pár órát sem tud így eltölteni. Én azt vettem észre magamon, (eltekintve atól, hogy új életet kezdtem egy idegen országban), hogy már itt is kialakult egy bizonyos komfort zónám, amibe a látogatóim általában nagyon belecsörtetnek, és amikor távoznak, kicsit mindig örülök, hogy végre nyugi van, és nem kell alkalmazkodni senkihez, valamint bizonyos kimerültséget is érzek, hiába laktam addig is a saját lakásomban. Ez azt mutatja, hogy már kialakult egy ritmusa és rendje az itteni életemnek, amit meg lehet zavarni. Nem arról van szó, hogy nem örülök a látogatóknak, nagyon is örülök.

A másik dolog, hogy megfogalmazódott bennem egy feltevés, amit biztosan kitaláltak már a szociológusok, de most nem kerestem rá. Nagyon sok emberrel találkoztam már, akik "haj de mekkora toleráns és nyitott vagyok" képet festettek magukról, de igazából nem azok. Szerintem akkor derül ki az igazság, ha a komfort zónából kilépve is az marad az ember. Amikor valaki kellemetlen helyzetben, vagy új helyen, vagy új emberek között, vagy bármi hasonló esetben is nyitott, érdeklődő és pozitív tud maradni, na az tényleg elmondhatja magáról, hogy "nyitott".

Szerintem a komfort zónából való kiszakadás jellemfejlesztő dolog. Minnél többet éli meg valaki ezt a helyzetet, és tudatosan kezeli, annál inkább becsülendő tapasztalatra tesz szert. Egészen új tulajdonságokra tehet szert bárki, ha kicsit is el tud szakadni saját magától, és a saját kényelmétől, és "asszimilálódik" az új környezetében. Egy példával élve: ez érvényes az egy éjszakát máshol töltéstől a hosszú hónapokon keresztül máshol élésig. Ha valaki el tudja fogadni, hogy nem a saját szobájában a saját ágyában alszik, esetleg nem túl kényelmes az ideiglenes szállás, akkor már nagy lépést tett az új tapasztalatok befogadása felé. Szerintem ez tök fontos dolog. Én legalábbis mindig tapasztaltabb leszek, ha nem otthon alszom, vagy valaki nálam alszik. Ez most lehet, hogy hülyén hangzik, de szerintem van értelme.

Szóval menjen mindenki tapasztalatokat gyűjteni, megéri :)

Artwork

The xx - VCR (Four Tet remix) by Four Tet

Stefan & Blade - Weedee Funk NEW DOWNLOAD LINK! by S.T.E.F.A.N.

Hiánypótlás

Na most nem lesz Múzsákhoz való könyörgés, mert mostanában nagyon messze elkerülnek, csak beaprítom az infókat, mint John McLane a terroristákat.

Egyrészt múlt hét pénteken végeztem a Ballast Nedamnál a gyakorlatommal, aminek több okból is nagyon örülök. Végre nem kell hajnalban kelnem, csak rendes emberi időben, nem kell napi 4 órát utazni a 8 óra munka mellé. Sok volt a 2,5 hónap, bizony sok. A fő bajom az volt, hogy a végefelé konkrétan senki le sem szarta, hogy mivel foglalkozom, senki nem kért számon semmit, még csak meg sem nézték, hogy bent vagyok e. A főnökömnek hirtelen fontosabb dolgai akadtak, kb hetente 1 szer találkoztam vele 10 percre, amikor is elmondtam neki, hogy mivel szöszmötölök mostanában, ő meg magyarázott a tenderről, aminek most van a harátideje. Nagyon profin elbeszéltünk egymás mellett. Az utolsó héten jobb dolgom lévén megírtam a 15 oldalas (26600 karakter szóköz nélkül) Traineeship Reportot, amiben udvarias hangnemben, de őszintén leírtam a véleményem az egész bagázsról. Jellemző, hogy még senki nem reagált rá, pedig megmondtam, hogy hétfőn leadom az egyetemen, addig olvassák el és kommentálják. Na végülis mindegy, én a pénzem megkaptam, ők meg elszalasztottak egy jó munkaerőt.

A Havi Holland Érdekességek című rovatunk következik. Utrechtben van egy olyan tömegközlekedési megoldás, hogy Spitstram. Ez egy csúcsidőben közlekedő villamos, aminek az az érdekessége, hogy nem áll meg minden megállóban. Ez ugyebár azért érdekes, mert kötött pálya, nincs előzés, mégis működik. A megoldást úgy hívják, hogy ütemes menetrend. Elmegy egy sima szerelvény, majd a spitstram úgy indul utána kb 5-6 perccel, hogy a végállomásig éri utól az előtte haladó szerelvényt. Amúgy a szerelvényt Bécsből importálták, így néz ki, szerintem tök jó darabok.

A kettes számú érdekesség a Denventer-Rotterdam Central/Den Haag Central ingajáratú vonat. Ez úgy működik, hogy 2 szerelvény összekapcsolva indul el Denventerből, és Utrecht Centrálnál amint begördül az állomásra, már bontják is ketté, az egyik megy Rotterdamba, a másik Den Haagba. Az átállás mindössze annyi időt vesz igénybe, amíg az utasok leszállnak, meg felszállnak, majd a 2 vonat 2 perc eltéréssel indul is tovább, azonos irányba, mert csak Goudánál válik ketté az útvonaluk. Ja és mindezt úgy, hogy Utrechtben arra indulnak el, amerről jöttek. (egy kis matekkal kiszámolható, hogy ez a trükk az elején 4 motorvonatot igényel egy szerelvényben). Amikor először láttam, igencsak elcsodálkoztam.

Hétfőn voltam az egyetemen, sok idő óta először, és kifejezetten jól esett. 1 db órám volt, utána ebéd, egy kis könyvtár, és semmi dolgom nem volt délután. Annyira furcsa volt nem délután 5 ig dolgozni, és sötétben vonatozni hazafelé, hogy csak na. 

Ma volt az első munkanapom a CB&I nál, elkezdtem a diplomámat írni. Egészen izgalmas volt, majd még írok róla. Lehet, hogy még nem írtam, de 7 hónapra vettek fel, van szerződésem, és még egy kevéske pénzt is kapok majd. Ennek sok következménye lesz, például nem lesz nagyon nyári szünetem, lehet, hogy végre tudok egy kis pénz kicsikarni a holland államból, sokat fogok dolgozni, és végleg vége a diákéveimnek. Ez utóbbi elég rémisztő.

Csütörtökön jön meglátogatni jóbarátom, Szilva András, és barátnője, Zsófi. Nagyon örülök nekik, végre valaki kihasználja, hogy szinte ingyen van a repülőjegy, és itt tud aludni nálam. Jó lesz végre otthoni arcokat látni.

Voltam az International Filmfestival Rotterdam-on, láttam egy equadori rövidfilmet és egy guatemalai játékfilmet. Érdekes volt. Szombatig tart a fesztivál, jó lenne mégegyszer elmenni.

Javasoljatok jó filmeket, mert el vagyok keseredve. Csupa középszert láttam mostanában, semmi nem hozott lázba a Tron Legacy óta. Az új, hipersok díjra jelöltek közül a felét már láttam, és sajnos mindegyik a futottak még kategória.