Foci

Vasárnap végre összekaptam magam, és elmentem délután focizni az Erasmusosokkal. Ők is most mentek először, szóval ideális volt a kezdet. Belógtunk a Sportcenter hátsó műfüves pályájára, és félpályán játszottunk 9-9 ellen. Az ellenfél csupa keleti arc volt, kínai-vietnámi-koreai válogatott. Egy jó 2 órát játszottunk, és nagyon élveztem. Igaz, hogy 20 perc után már olyan oxigénhiányos állapotba kerültem, amilyet nagyon rég éreztem utoljára, de kis pihenésekkel végigjátszottam a 2 órát. Az igazi élvezet másnap reggel várt, amikor ébredés után csak feküdtem az ágyban, és úgy éreztem magam, mitha most ment volna át rajtam egy úthenger. Nem hittem volna, de szinte az összes izmom fájt, még a bordáim között lévők is, a combjaimról és a talpamról nem is beszélve. Csak sokadik próbálkozásra sikerült felkelnem az ágyból, és egész nap úgy mászkáltam, mint aki épp a wc-t próbálja elérni idejében. Mindennek ellenére este már úgy éreztem, hogy akár másnap is újra mennék focizni, annyira jól esett a mozgás. Meg is beszéltük pár sráccal, hogy lesz folytatás.

Kicsit más téma, de jön a Justice új albuma, és az Adidas egy elég jó kis reklámfilmet dobott össze az első single-re. Persze Messivel.

Kedden Luis, Dinos, Óttar és én kimentünk a Holland-Magyar EB selejtezőre. A meccs az Ajax Amsterdam ArenA-ban volt megtartva, ami egy elég jó stadion, kicsit nagyobb, mint bármelyik otthoni létesítmény. Épp 52000-en néztük meg a meccset élőben. A kijutás nem volt egyszerű, a srácok külön jöttek, mert nekem volt még egy kis dolgom a meccs előtt Amszterdamban. Nem is találtuk meg egymást, szóval végül csak a helyünkön találkoztunk. Elég nagy sorbanállás volt a meccs előtt, én éppen a kezdőrúgásra értem fel a helyemre, a felső karéj egyik sarkába. Az első félidő nem volt egy hatalmas élmény, a holland csapat szemmel láthatóan nem erőltette meg magát, az 51k holland szurkoló meg békésen üldögélt a helyén, olyan csöndben, hogy szinte a légyzümmögést is hallani lehetett. Az 1k fős magyar szektor többszörösen túlkiabálta a teljes holland tábort. Ami még eléggé meglepett, hogy a stadion területén nem lehetett alkoholt kapni. Ahogy jobban körülnéztem, mindenki kólát tolt a búrájába. Azért ez elég bosszantó volt.

A második félidő első 5 percében lőttünk 2 gólt, és innetől kezdve hirtelen teljesen más játékot néztünk. A nézők felocsúdtak a tespedésből, és minden magyar kirúgásnál elkezdtek fütyülni, meg hevenyészett kiáltozás kezdődött a helyzeteknél. A két gól annyira lesokkolta a hollandokat, hogy egy jó darabig nem is nagyon tudtak mit kezdeni a játékkal. Az szemmel látható volt, hogy elkezdtek futni a labda után, meg próbáltak helyzetbe jönni, de egy ideig nem nagyon sikerült nekik. Ahogy teltek a percek egyre izgalmasabb lett a játék, senki nem hitte volna, hogy a Magyarok 2 gólt is lőnek a Narancsoknak. Először egyenlítettek, majd el is mentek eggyel, mire mi is egyenlítettünk újból. Ez már a 6. gól volt, én csak a legszebb álmaimban reméltem, hogy ennyit fogok látni. A következő két gól már annyira hihetetlen volt, hogy csak döbbenten vigyorogtunk a többiekkel. 

A meccs végén Óttar és Dinos is azt mondta, hogy még sosem voltak ennyi gólos meccsen, pedig ők nagy focirajongók. Hazafelé jövet végig a meccset tárgyaltuk ki, és az utolsó vonattal meg is érkeztünk időben Delftbe.

Amsterdam ArenA

panoráma kép 3 fotóból

A meccsről készült képeim megtekinthetőek a picasa albumomban.