2010. április 27., kedd

Munka, munka

Már írtam, hogy újra dolgozom a szerkezetvizsgáló laborban, immár 3 hete. Időközben megjött a kettes számú rácsos tartó, ami hasonlít az egyes számúhoz, de "csak" S890 -es acélmínőségű, 2,5 tonna, és nagyobbak a  rácsrudak átmérői. Elkezdtük ezt is teleragasztgatni, és az első tartó tapasztalataiból tanulva sokkal gyorsabban megy a munka. Amúgy ma Richard előadást tartott egy nagy csoportnak, akik az offshore ágazat ipari képviselőiből álltak. Délelőtt egészen viccesen festett öltönyben az olajos-piszkos laborban, amint még igazgatta a dolgokat.


Ezen kívül a héten elkezdtem egy másik munkán is dolgozni. Erről még nem írtam, de már ideje, hogy erről is beszámoljak.
Az előző vizsgaidőszakban kértem egy időpontot az acélhidas tanártól, Dr. Arie Romeijntől, hogy kicsit beszélgessünk a jövőmről. Konkrétan egy 3 kredites tárgyat szerettem volna nála megcsinálni, ami szabadon választható tervezéses tárgy, valamint egy kis segítséget kértem a jövő őszi szakmai gyakorlatom intézésében. A megbeszélés eredménye az lett, hogy van egy második munkám is, ami egyenlőre nem fizet, de még azt is fog, valamint ennek keretében meg tudom csinálni a 3 kredites tárgyat, a szakmai gyakorlatot és a Master diplomamunkámat. Lényegében az történt, hogy Romeijn felajánlotta, hogy dolgozzam vele egy projekten, amit már 2008 ban elkezdett, de időhiány miatt nem tud haladni vele, márpedig erősen kéne.

A projekt címe "Orthortopic steel bridge deck strengthening", tehát acél hídpályák megerősítése és renoválása a feladat. A projekt érdekessége, hogy kivételesen rengeteg pénz és támogatás van mögötte, csak dolgozni kellene. Az elmúlt évet Romeijn lobbizással töltötte, aminek eredménye a Holland Állam erőteljes támogatása, valamint ipari vállalatok érdekeltsége a technológia kifejlesztésében és levédésében. Ennek egyenes következménye, hogy minden anyag szigorúan bizalmas, nem szabad róla nagyon sokat beszélnem, pláne nem a részletekről. Azért dióhéjban annyit elárulok, hogy arról van szó, hogy a következő években nagyon sok 15-20 éve épített acélhíd pályalemezét kell majd megerősíteni, mert fáradásra nem igazán találták el anno a méreteket. A mi projektünk egy olyan technológia kifejlesztése, ami gazdaságos hídfelújítást tesz lehetővé a pályalemez különböző anyagokkal való megerősítése révén. Amelyik cégnek először lesz ilyen technológiája, annak nagyon sok pénze lesz a jövőben. Ezért az erős érdeklődés, és a titkolózás.

Én úgy jövök a képbe, hogy az eddig elvégzett, főleg fizikai kísérletek után itt az ideje numerikusan is modellezni a technológiát. Magyarul végeselemes modelleken kell bizonyítani és finomítani a meglévő eredményeken. Ez lesz a feladatom a tanév hátralevő részében, és valószínűleg jövőre is valami hasonlót fogok csinálni. A héten már elkezdtem megtanulni egy számomra új végeselemes programot, aminek Midas CIVIL a neve, és nagyon hasonlít az Axis VM hez, de jóval többet tud annál, és főleg hídtervezésre van optimalizálva. Majd írok még róla bővebben is, ha már belejöttem és kitapasztaltam mit tud.

Holnap megyek egy laborba, a fullscale tesztdarabon kell valami bütykölni, majd töltök fel pár képet sutyiban :)

3 megjegyzés:

  1. Ha annyira titkos a projekt, én a helyedben nem töltenék fel képeket róla az internetre.Fölösleges kockáztatni a munkádat.

    VálaszTörlés
  2. Lassan mindenkinek komoly munkája lesz itt körülöttem, csak én maradok meg gondtalan diáknak:)

    VálaszTörlés
  3. Eszkis ne félj, amíg engem látsz :DD

    VálaszTörlés