2010. szeptember 11., szombat

Második félév

Az első félév összefoglalásához hasonlóan most következzen a második félévem áttekintése.

A második félévem szintén 2 negyedévből állt. A harmadik negyedévbe beiktattak egy egyhetes "síszünetet" február végén, ekkor mentem Dublinba. A vizsgaidőszak április 5-től egészen április 19-ig tartott, az utolsó vizsgám így a születésnapomra esett. A vizsgák után egyből jött a negyedik negyedév, nem volt semmi szünet a kettő között. A negyedik negyedévben 5 munkaszüneti nap is található, többek között a Queen's Day, ezért ezt a negyedévet megtoldották plusz 1 héttel, hogy nehogy kevesebbet tanuljunk, és hogy a lehető legkésőbb végezzünk a vizsgákkal. Összességében el lehet mondani, hogy a második félév nagyon hosszú volt, hála a szüneteknek és az ezt bepótolandó plusz heteknek. 

Period 3
Steel Structures 3 - Acélszerkezetek 3
Az Acél 3 szintén egy ismétlő tárgy volt számomra, akárcsak az Acél 2. 3 részre tagolódik a tananyag, 1. Szerkezetek stabilitásvizsgálata és merevített és merevítetlen lemezek vizsgálata, 2. Öszvérszerkezetek vizsgálata (öszvérhíd, -födém, -oszlop), 3. Vékonyfalú, Hidegen hajlított keresztmetszetek méretezése. A tanárok Bijlaard és Abspoel voltak, csakúgy mint Acél 2-ből. A vizsga elég kemény volt, 3 óra tömény számolás, típuspéldákból. Nem sikerült fényesen, de a lényeg, hogy megvan. (6,5)




Timber Structures 2 - Faszerkezetek 2

Ez a tárgy már érdekesebben kezdődött, minta Faszerkezetek 1, az első órán rögtön földrengésre való méretezéssel kezdtünk, örültem is, hogy na végre valami újdonság. Aztán később kiderült, hogy kicsit elhamarkodottan örültem, mert voltak unalmas órák is, de összességében jobb volt, mint az első felvonás. Olyan témák voltak az órákon, mint például: fahidak, fából készült héjszerkezetek, különböző rugalmassági modulusok összehasonlítása, faválogatás, a fát megtámadó biológiai és kémiai kórokozók stb. A tanárok maradtak ugyanazok, mint Faszerkezetek 1-ből, de jóval kisebb volt a csoport létszáma, és így már normálisabb órákat tartottak. A negyedév során volt egy assignment, amit csoportokban kellett megoldani. Hármasával kaptunk egy témát, és a megfelelő irodalomkutatás után kellett írni egy 15 oldalas cikket a témáról. Az érdekes a cikk megírása volt, még sosem csináltam ilyet. Rendes tudományos cikk, absztrakttal, formai követelményekkel. A másik érdekesség egy buszos kirándulás volt az utolsó órán, aminek során megtekintettük Hollandia legnagyobb fából építkező vállalatát, meghallgattunk egy előadást a PreciosWoods szervezet emberétől, aki megismertetett minket az FSC-vel, ami nagyon érdekes téma (fenntartható fakitermelés) és megnéztünk egy gyaloghidakat gyártó üzemet. A vizsga szóbeli volt, a jegybe a cikkünk is beleszámított. (7,5)




Capita Selecta Steel and Aluminium - Acél és Alumínium tulajdonságai

Ez a tárgy hihetetlen unalmas volt. Az acél és az alumínium anyagtulajdonságaival foglalkoztunk 7 héten keresztül, heti 2 előadáson. Amit érdemes megemlíteni, hogy volt egy hegesztési gyakorlatunk, amit nagyon élveztem, és az alumíniumos Eurocode (EN1999) megismerése volt. A két tanár Gresnigt és Soetens volt, a vizsga szóbeli, nem túl bonyolult. (7)




Dynamics of Structures - Szerkezetek Dinamikája

Na ez a tárgy egyértelműen a delfti Msc csúcsa, a leg advanced-ebb kurzusunk. Andrej Metrikine professzor magasröptű vérengzése a matematika, mechanika és anyagismeret ötvözésével készült csúcstechnológia térnyerése. Jellemzője, hogy a Maple programmal a lehetetlent is meg lehet oldani, csak érteni kell hozzá. Aztán a vizsgán már Maple nélkül kell ugyanezt kivitelezni. A viccet félretéve tényleg nagyon komoly tudományról van szó, a mai építőmérnöki tudás csúcsát jelentő problémák vizsgálata a cél. A mechanika különböző ágainak a dinamikával való ötvözése, és a modern számítógépek teljesítménye együtt korábban sosem megoldható problémák vizsgálatát teszi lehetővé.  Persze ehhez szükség van a résztudományok alapvető ismeretére, olyanok, mint áramlástan, geotechnika, statika, hidraulika sőt még repüléstan is. Mindehhez hozzájön a felsőbb szintű matematika készségszintű ismerete, ami szegény egyetemistákat alaposan megizzasztja. A kurzus heti 3 előadásból állt, amit kiegészített a 10 db assigment, amit plusz tizedpontokért lehetett csinálni, na meg a felkészülésért a vizsgára. Az assigment-ek olyan problémák voltak, amiket a Maple segítségével kellett megoldani, és emailben elküldeni Metrikinenek, ő meg kijavította őket. A tananyag 2 nagy témakörre épült (most nem fordítanék le mindent), Vibration of Structures és Wave Dynamics. A rezgéses témakör úgy épült fel, hogy kezdtünk a merev testek rezgéseivel, majd a dinamikai anyagmodellt bővítettük rugókkal és csillapítással, így képezve újabb és újabb anyagmodelleket. Ezek segítségével rengeteg építőmérnöki probléma írható le, például nagysebességű vasúti pályájának modellezése, toronyházak viselkedése különböző szél és/vagy földrengés teherre, ugyanez a téma hidakkal, stb. A wave dynamics rész már annyira összetett volt, hogy nem is részletezném itt nagyon, csak egy példa: összefüggő, zajló jégtakaró hatása a tengerben lebegő olajfúrótornyok szerkezetére. A vizsga nagyon durva volt, összesen 2 probléma volt feladva, de annyi számolás és elmélet kellett hozzá, hogy elképesztő. Éppen hogy nem sikerült átmennem rajta, ezért idén újra meg fogom próbálni. (5)




Material and Ecological Engineering - "Ökologikus" tervezés

Ez a tárgy tipikusan a környezetmérnökök tárgya kellene, hogy legyen, de nekünk is kötelező volt. Még érdekes is lehetett volna, de helyette eszméletlen unalmas volt, nem is jártam be túl sokszor. Olyan témákat ölelt fel, mint építőanyagok újrahasznosítása, víz alól kotort hordalék építőanyagként való használata, autópálya építés hatása a természetre, biodiverzitás az épített környezetben, stb. Volt egy rakás rövidebb házi feladat, egy hosszabb, és egy írásbeli vizsga, amin valamiért mindenki pont 6-ost kapott. (6)

Period 4
Prestressed Concrete Structures - Feszített vasbeton szerkezetek
Ez a tárgy volt a negyedév egyetlen végigdolgozós tárgya, az assignmentnek köszönhetően. Egy 4 támaszú szekrény keresztmetszetű utófeszített vasbeton hidat kellett tervezni párokban. A vasbihíd házim tökéletes alapanyag volt a feladat elkészítéséhez. Én egy görög lánnyal Elenával voltam párban, ami azzal járt, hogy majdnem az egész házit én készítettem el egyedül. Szegény Elena a számításokhoz nem túl sokat értett, a MathCadhez még annyit sem, és mint kiderült az AutoCadhez sem eleget. Elég sokat rajzolgatott, de a végén még leadás előtt azért egy estét eltöltöttem a rajzok kipofozásával, hogy vállalható színvonalúak legyenek. A kurzust 2 tanár tartotta, Walraven és Peperkamp, és elég botrányos lett a vége. Walraven állítólag világhírű tanár a betonosok között, ez nem tudom mennyire igaz, nekünk csak kb az előadások felét tartotta, és többet nem nagyon láttuk. Peperkampot viszont túl sokat is, az az ember egy kész csődtömeg. Sohasem tudott elég felkészülten órát tartani, a konzultációiról mindig késett, a Görög szigetvilágról többet beszélt, mint a házinkról, a MathCadet én tanítgattam neki is, az általa írt jegyzetek színvonala borzasztó, tele van hibákkal. Ezek után egy olyan vizsgát állított össze számunkra nyáron, hogy botrány lett belőle, állítólag a főnökei is elbeszélgettek vele, és rengeteg levelet kapott utána a diákoktól. Idén már nem tanít itt. A vizsgasor hiányosságai és hibái ellenére jól sikerült a vizsgám, az évfolyam elején végeztem. (8,5)

Shell Analysis, Theory and Application - Héjszerkezetek vizsgálata
Ez a tárgy számomra nem volt kötelező, mégis felvettem, mert nagyon érdekelt a téma. Végül nem egészen arról szólt a tárgy, mint amit vártam, de nem bántam meg, mert így is nagyon érdekes dolgokat tanultunk, és nem volt nehéz a tárgy sem. A tanár Hoogenboom volt, aki csendesebb, de jó szakember, inkább mérnök, mint akadémikus fajta.  Én az ilyen tanárokat jobban kedvelem. A tárgy során a héjszerkezetek mechanikájának alapjaival ismerkedtünk meg, túlzott matematika nélkül, a gyakorlati oldalról közelítve. A BME-n ilyen megközelítést nem nagyon alkalmazott egyik tanárunk sem, szóval jó volt végre értelmes dolgokat tanulni. Ezek mellett volt gyakorlati része is a tárgynak, építettünk kint az egyetem előtt egy kb 3x3x1 m -es fából készült héjat (video a próbaterhelésről), amit előzőleg nagy vonalakban méreteztünk, valamint a laborban összetörtünk egy rakás tárgyat, amiknek előzőleg meg kellett tippelni a teherbírását, és aki a legközelebb állt a valósághoz, a végén kapott egy üveg bort. A vizsga írásbeli volt, nem túl nehéz. (8)

Philosophy, Ethics and Technology Assessment - Filozófia, Etika és Technológia Hatásvizsgálat
A kötelező rossz. Megfogadtam az első óra előtt, hogy megpróbálok nem előítéletes lenni, és bejárni az órákra, de amikor az első órán Hamurabi törvénykövével kezdett a tanár, és minden második angol kifejezést nem értettem, akkor letettem az órák látogatásáról. A vizsgára egy fél napot készültem, nem is lett elég. Most augusztusban volt a pótvizsga, az eredményt még nem tudom. (4)

Structural Design - Case study steel structures
Ennek a tárgynak nincsenek órái, egy egyéni tervezési feladatról van szó. Én Romeijnnel kezdtem el dolgozni, ahogy arról már írtam. Az acélhíd pályalemez megerősítéses témán dolgoztam, a végeredmény egy report lett, amit elküldtünk a Holland Közlekedési Minisztériumnak. Mielőtt hazautaztam a nyári szünetre, Romeijn azt mondta, hogy még szeptemberben egészítsem ki egy kicsit a reportot, van még pár kérdése, és akkor fogom megkapni a krediteket a tárgyért. Most ennek van épp az ideje.


Az első tanév alatt összesen 16 tárgyam volt, 64 kredit értékben, 2 tárgyból buktam meg, részben a lustaságom miatt. Általában nem kellett túl sok energiát befektetnem a tanulásba, bár minden negyedévben volt 1 tárgy, ami sok készülést igényelt. A következő év nem a tárgyakról fog szólni, azokkal már majdnem mind végeztem. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése