Olyan 6 óra körül megettem egy
kapsalon-t vacsorára, és a naptól, a sörtől és a kajától együttesen elájultam egy órára, most meg nem tudok aludni. Reggel az erkélyen reggeliztem, már nagyon jó idő van. Most ilyen a kilátás éjjel:
Amúgy a hollandok nagyon VB lázban égnek, nagyon megy a narancssárga szurkolás. A legutolsó meccsük alatt próbáltam tanulni, és végig akkora zaj volt, hogy alíg bírtam koncentrálni. A gólnál meg az egész város a dudáktól volt hangos.
Tegnap volt az utolsó munkanapom a laborban, és mondtam Richardnak, hogy megihatnánk ma délután 1-2 sört ennek örömére. A főtéren találkoztunk, ahol már rengeteg túrista mászkált. (Hogy kell helyesen írni a túristát? Kb ugyanannyi találat van rá hosszú és rövid u -val is...) Elsétáltunk az egyik kedvenc sörözőmig, ami neki is az egyik kedvence, és megittunk 1-2 Weihensephanert a csatorna mellett kirakott nádszékekben napozva. Sokmindenről beszélgettünk, többek között a hollandokról, a komolyzenéről (Richard egy nagy zenekarban harsonázik), sportokról (jövő télen ki kell próbálnom a speedskateing-et), az egyetemről. Természetesen a vizsgarendszert is kitárgyaltuk, hogy melyiknek mi az előnye. Ez ügyben levontuk a tanulságot, hogy a magyar rendszer a diákoknak jobb, de a tanároknak rosszabb. Megvitattuk a szóbeli vizsgák kérdését is, és nagy meglepetésemre kiderült, hogy a pénz miatt nincsenek egyáltalán szóbeli vizsgák az itteni Bsc alatt, és az Msc -ben sem sok. Itt az egyetem menedzsmentje parancsol a tanároknak, és a parancs az, hogy minden tárgyhoz meg van adva, hogy mennyi időt kell vele tölteniük a tanároknak, és aki többet tölt, azt nem fizetik meg. És a szóbeli vizsga ugyebár nagyon időigényes, ezért nem fér bele a tanárok időkeretébe. És ezt komolyan is veszik. Ez szerintem elég elképesztő. Elmondtam Richardnak, hogy szerintem ez a világ legnagyobb hülyesége, ugyanis a személyes kontaktusok (konzultációk, szóbeli vizsgák) a legfontosabbak egy leendő mérnök esetében. Csupán írásban nem lehet tanítani sem, de vizsgázni sem. Igazából ő is egyetértett, de amíg a rendszer ilyen, addig nem lesz változás. Remélem a magyar oktatás nem erre tart, mert ezt elég nagy hülyeség lenne átvennünk.
Erről jut eszembe, hogy a héten olvastam egy interjút kedvenc tanárunkkal Andrej Metrikinnel, és voltak a témához kapcsolódó pontok is benne. Az interjút a kar holland diákjai készítették vele. Meg kell jegyeznem, hogy a cikk angolsága olyan szörnyű volt, hogy még én is jópárszor felszisszentem rajta (Metrikine nagyon jól beszél angolul, ráadásul az akcentusa is brit). Kiderültek érdekes személyes információk is róla, de ami megfogott, az az orosz és a holland egyetemi oktatás színvonalának összehasonlítása volt. Azt mondta Metrikine, hogy ha az átlagos színvonalat nézzük a két országban, akkor Holladiában sokkal magasabb az oktatás színvonala, viszont ha az elit egyetemek képzését vetjük össze, akkor a holland egyetemek nagyon elmaradnak az oroszoktól. Erre megkérdezték tőle, hogy mégis mit kéne tenni, és azt felelte, hogy itt Delftben az a baj, hogy nem követelnek eleget a diákoktól. Szó szerint azt mondta, hogy a bachelor képzés első és második évében sokkal keményebbnek kéne lenni, és ha valaki bent marad az egyetemen az érdemnek számítson. Egyrészt igaza van, másrészt meg milyen kis idealista már :) Nem gondoltam volna róla, hogy itt, a piacgazdaság mintaországában sem tudott még megszabadulni ezektől a gondolatoktól. (1992 óta él itt.) Amúgy bennem felvetődött az a kérdés, hogy milyen felsőoktatási rendszerben életképes egy igazi elitegyetem? Létezik ez még manapság? Mi lenne mögötte a motiváció?
Visszatérve a délutánhoz, Richarddal még a jövőről is beszélgettünk kicsit. Elmondta, hogy most nekifeküdt rendesen a PhD-jának, és a sok laborozás után elkezdte megírni a tényleges dolgozatot is. A tervei szerint decemberre kész lesz az összes kísérlettel, és a dolgozattal is majdnem. Jövő március körül már szeretne rendesen dolgozni egy cégnél, és nyáron megvédeni a Phd-t. Amikor a cégről kérdeztem, azt mondta, hogy már van kilátásban pár cég, akikkel a PhD kapcsán került kapcsolatba, főleg offshore engineering cégek. Az is szóbakerült, hogy mennyi fizetést kaphatnak itt a kezdő mérnökök. Ezen is kicsit meglepődtem, mert kevesebbet mondott, mint amiket eddig hallottam. Valószínűleg ő elég jól ismeri a holland piacot, szóval hiszek neki. Nagy általánosságban egy kezdő mérnök nettó 1500 eurót kereshet, de ez 1-2 év alatt felmehet 3000 -ig. Ha valaki tovább szeretne gazdagodni, akkor már projektvezetői, és hasonló pozíciókat kell megpályázni, és akkor kb 4000 euró a fizetés. Ha pedig valaki sok pénzt akar keresni, akkor az offshore cégekhez kell menni, mert ott van a nagy pénz.
Azt is megbeszéltük, hogy én hogyan képzelem a jövőmet. Mondtam neki, hogy még nem nagyon tudom. Ő azt mondta, hogy amennyire megismert, engem egy hídtervező cégnél tudna elképzelni. Azt mondta, hogy például jelentkezhetnék az
Arup-hoz.
Honlap,
wikipedia. Ez a világ egyik legnagyobb építőipari cége, teljes mértékben nemzetközi, jelenleg 37 országban van tervezőirodájuk. Richard szerint a világ egyik legnagyobb hídépítő cége, az igazi hídrekordokat szerte a világon ők építik. Ha nagy hidakat szeretnék építeni, akkor ott a helyem. Nem mellesleg azt is mondta, hogy
Koppenhága nagyon szép város, és van pár ismerőse az ottani irodánál.
Ez azért elgondolkodtatott. Ha választanom kellene Hollandia és Dánia között, lehet hogy Dániát választanám. És nem azért, mert itt nem jó élni, hanem az emberek miatt. A hollandok nem jófejek. A hollandok zárkózottak (tisztelet a kivételnek), magasak, és nem lehet velük vegyülni. Ha már ennyire nemzetközi életet élek, olyan országban szeretnék élni, ahol valamennyire be tudok illeszkedni. Az igazat megvallva, ez itt Delftben eddig nem nagyon történt meg. Még mindig az international társasággal vagyok kapcsolatban, hollandok csak elvétve merészkednek közénk. Sokan mondják, hogy nem szabad Delftből extrapolálni teljes Hollandiára, mert itt nagyon speciális réteg él, nem is igazi hollandok akiket nap mint nap látok, de nem is tudom. Azért valamennyire jellemző kell, hogy legyen a társadalomra.
Amúgy, megnéztem most a career menüt az Arup honlapon, és egészen szimpatikus a cég filozófiája. Arról nem is beszélve, hogy ha itt végzek, akkor Delft egy releváns egyetemnek fog számítani, ami követelmény a trainee programhoz. Ezt érdemes feljegyezni a jövőre vonatkozó képzeletbeli noteszomba.
