2010. október 8., péntek

Hétköznapi ez-az

Holland
A holland tanfolyam elég intenzíven kezdődött, és még intenzívebben folytatódott. A rendszer abból áll, hogy hétfőn és csütörtökön este van óra, minden órára a következő 1-2 leckét kell megtanulni a könyvből. Ha van valami számonkérés, akkor csak 1-et, ha nincs 2-őt. Az órák 60 percesek, van 2 kedves tanárnő, egyik hétfőn, másik csütörtökön, és 60 percen keresztül beszélgetünk az éppen aktuális leckék anyagáról. Témák szerint vannak a leckék, például utazás, bevásárlás, orvos, iskola, nyelvtanulás, stb. A csoportban 17-en kezdtünk, most a vége felé olyan 12-13-an maradtunk. Van izlandi, brazil, hongkongi, lengyel, indiai csoporttársam. A beszélgetések tényleg hasznosak, olyankor jön rá az ember, hogy mennyi szóra nem emlékszik, és ilyenkor jobban megjegyzi, ha végre valaki kisegíti vele. Az utóbbi 5 csütörtökön tesztet is írtunk, volt 3 hiányzó szó kitöltős, a leckék szövegéből, ezeken olyan 65% körül teljesítettem, és volt 2 önálló fogalmazós, ezeken olyan 70% körüli eredményt értem el.
A gondok a számítógépes tesztekkel vannak. Az a rendszer, hogy minden óra előtt/után, plusz kedden délután lehet próbálkozni, de ha nem sikerül az éppen aktuális teszt, akkor csak 1 óra múlva lehet újra megpróbálni. A teszt abból áll, hogy az adott leckéből egy kb 10 mondatos részt fejhallgatón meghallgat az ember először egyben, majd mondatonként, és le kell gépelni, amit hall az ember (vagy amit fejből megtanult). A program megszámolja a hibátlanul leírt szavak számát, és minden leckéből 80% ot kell elérni, különben nem enged tovább. A program hihetetlenül buta, például a számokat nem ismeri fel leírva, csak számként, a külföldi nevek helyesírását is csak 1 féle képen ismeri (ha a kínai nevet Lie-nek írták a programozók, akkor a Li nem elég), viszont a szavak sorrendje meg nem számít. Ha egy szóban elütsz egy betűt, az egyből 0. Nem ecsetelném tovább a hibákat, a lényeg az, hogy az én nem túl jó magolós memóriámmal képtelenség átmenni a teszten. Nem viccelek, de körülbelül 15 alkalommal értem el 75% és 79% közötti eredményt. Elképesztő módon demoralizáló. Ennek következményeként a jövő hét végére a 21. leckéig kéne eljutni, és most valahol a 12. környékén állok. Még nem tudom pontosan mi lesz a kreditekkel, lehet, hogy kapok valami esélyt javítani, lehet, hogy nem kapom meg őket.
Amúgy ezt leszámítva tök sokat megértek már a hollandból, kb 500 szavas a szókészletem 6 hét alatt, és ezzel már egész érthetőek a hétköznapi holland szövegek. A kudarcok ellenére ez azért jó érzéssel tölt el.

Munkakeresés
A gyakorlatom lehetősége az eddigi cégnél kezd nagyon bűzleni, annyira halott az ügy, és hétfőn este annyira berágtam már mindenre, hogy update-eltem a CV-met, és elküldtem 15 holland cégnek. Azóta ez a szám már 23-nál jár. Ez a szám már egy jelentős részét lefedi a holland építőipari cégeknek, mondhatni reprezentatív. Az eredmény eddig a következő: 1 db meghívás egy meetingre Hágába (Chicago Bridge & Iron), 3 db még gondolkodunk rajta email (IV-Groep, Ballast Nedam, SBM Offshore), 6 db "köszönjük, hogy érdeklődik a cégünk iránt, sajnos nincs megfelelő állásunk számára, sok sikert a jövőben" sablon email. A többi még nem válaszolt, kb 3-4 választ remélek még. Amúgy a listát egy "állásbörzés" kiadvány áttanulmányozása, néhány meglévő névjegykártya, Google, és Richard segítségével állítottam össze.

Egy kis lazítás
2 héttel ezelőtt Giulio olasz évfolyamtársam meghívott néhányunkat Rotterdamba a lakására egy vasárnapi ebédre. Az ebéd nagyon jól sikerült, a menü a következő volt. Előételnek héjában pirított garnélarákok citromos-'valami fura zöld növény' ízesítéssel, majd igazi Giulio által kézzel készített spagetti tésztából főzött tejszínes-gombás spagetti vörösborral kísérve. Hihetetlen jó volt végre egy finomat enni, rendes otthoni vasárnapi ebéd hangulata volt a dolognak. Ki is találtuk, hogy nem hagyjuk abba, és minden héten/kéthetente valaki főz a társaság számára. A társaság amúgy görög, olasz, amerikai, hondurasi, még egy görög és magyar tagokból állt. A következő főzést én vállaltam, most vasárnap fogok főzni. A menüre a voksokat előszeretettel várom kommentben! Előételnek még nincs ötletem, a főételnek én marhapörköltre gondoltam általam készített nokedlivel, csemegeuborkával, és vörösborral. 

Hongaarse Filmdagen Delft
Van Delftben egy művészmozi, a Filmhuis Lumen, és a múltkor láttam, hogy az egyik plakátjukon magyar filmnapokat hirdettek. Nemrég kiderült, hogy ez abból áll, hogy most csütörtöktől vasárnapig minden este lesz egy magyar film. Na szóltam gyorsan Orsinak is, és elmentünk a nyitóelőadásra. A következő filmeket játszák vasárnapig: Vranik Roland: Adás, Dettre Gábor: Tabló, Szabó Simon: Papírrepülők, Bollók Csaba: Iszka utazása. Ma az Adás volt soron. Annyira nem jött be a film, de a képek (Pohárnok Gergely tényleg jól csinál valamit) nagyon szépek voltak. Bár a film nem volt maradandó, de az élményért mindenképp megérte elmenni. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor 11.-ben minden héten művészmoziba jártunk: 90 perc belassult kikapcsolás, szép képek, "celluloid-szag", a mindennapi gondok elfelejtése. Számomra még mindig ez a legjobb stresszoldás, én ilyenkor tudok igazán kikapcsolódni. Egyszóval nagyon jól éreztem magam.
A vetítés után jött a ráadás. Kint a mozi előterében magyar borkóstolóval vártak minket, lelkes 20 fős közönséget. A borokat egy amszterdami illetőségű holland hölgy számította, akinek van egy kis importcége, és az egészbe akkor kezdett bele, amikor vett egy kis szőlőst Magyarországon, és megszerette a magyar borokat. Kicsit beszélgettünk vele, és kiderült, hogy kb 10-13 borászatot képvisel itt, és próbálja népszerűsíteni a borainkat. A hölgyön kívül sikerült szóba állnunk az egyetlen celebbel, aki jelen volt, méghozzá Dettre Gábor filmrendezővel, akit a szervezők hívtak meg a Filmnapok színvonalát erősítendő. Nagyon érdekes volt a beszélgetés, ami úgy kezdődött, hogy megszólítottam, hogy ugye ön egy rendező úr, és mikor bemutatkozott, és megkérdezte ki vagyok, először nem értette, hogy én is magyar vagyok. Mikor rákérdeztem, hogy mégis miből gondolta ezt, közölte velem, hogy hát olyan akcentussal szólítottam meg, hogy hollandnak hitt!! Ezután elcseverészünk még pár dologról. Nagyon érdekes fazon, tipikus filmes, minden megnyilvánulása erre utal. Valamiért minden igazi filmes, akivel eddig szóba elegyedtem ugyanazokat a témákat hozza fel azonnal. 20 perc alatt végigtárgyaltuk, hogy ő dolgozott ám Amerikában is, nem szereti az amerikai filmgyártást, a saját filmjeiről az első jelzője az volt, hogy "hát igen végülis elég kemény filmeket csinálok", majd áttértünk a művészet lényegére, ami a "saját magad megtalálása" valamit "az a lényeg, hogy önmagadnak ne hazudjál", és "ez nehéz" frázisok ragozása volt. Ezután még felhozta példának, hogy egyszer kórházba került, az orvosok azóta sem tudják mi volt a baja, a tünet az volt, hogy mindent elfelejtett 3 órán keresztül, semmire nem emlékezett, "de én nem használok drogokat, még alkoholt sem (egy pohár bor volt a kezében), nem tudom mitől lehetett" és amikor magához tért nagyon félt, de olyan megvilágosodása volt, hogy szerinte a 3 óra alatt tényleg a valódi énje jelent meg a felszínen. Ja és hogy ebből milyen klassz filmet lehetne csinálni :) 
Egyszóval nagyon érdekes alak a Filmrendező úr, de sajnos mennie kellett, majd elköszönéskor azzal búcsúzott, hogy jelöljük be facebookon.

2010. október 3., vasárnap

Szakmai ez-az

Na akkor most megpróbálom röviden összefoglalni a szeptember eleje óta történt eseményeket, melyek elég nagy befolyással bírtak a második évem alakulására.

Kezdődött minden azzal, hogy az egyetem állítólag nagyon rossz pénzügyi helyzetben van, és 3 éves spórolási tervet dolgoztak ki központilag, amit minden karnak teljesítenie kell. Az Építőmérnöki Kar szerintem a lehető legrosszabb utat választotta, teljes szakmai hanyatlásnak döntve az oktatást és kutatást. A kiadások csökkentése érdekében a lehető legegyszerűbb módszert választották, átalakítják a tanrendet, és kirúgnak sok alkalmazottat. Csak pár példát említenék: 
  • Az elsőéveseknek (Bsc) eddig volt egy AutoCAD kurzusuk, ami esszenciális minden mérnök számára, na ezt törölték, mostantól az van, mint a BME-n, tanuld magad. 
  • A Stevin Labor állítólag kőkeményen kellett, hogy küzdjön a fennmaradásért, az egészet be akarták zárni. Jelenleg úgy néz ki, hogy sikerült megmenteni, de elég tarthatatlan áron: A szekciók alapterületét csökkenteni akarják, hogy jobb legyen a helykihasználás, és a dolgozók felét kirúgták. Így az eddigi volumenű projekteket sem tudják majd elvégezni, kevesebb megrendelést fognak kapni, még kevesebb pénzt fog hozni a labor. Szerintem tiszta öngyilkosság, de ők tudják. A létszámleépítésről annyit, hogy az acélos szekcióban 8-an dolgoztak eddig, őket mind behívták interjúra, kirúgták őket, majd közölték, hogy 4 "új" pozíciót indítanak, amire pályázniuk kell. Október 18. án lesz eredményhirdetés.
  • Engem ugyan nem rúgnak ki október közepén, de a főnököm Kolstein elbeszélgetett egyszer velem, miszerint a decemberben lejáró szerződésemet tuti nem fogják meghosszabbítani, sajnos nincs pénzük rá.
  • A professzorok sem jártak valami jól, az öregek érdekes módon mind most mennek nyugdíjba, a nem elég öregek közül pedig szimplán felmondtak párnak, méghozzá szeptember 2. án. Ez azért külön érdekes, mert ekkor már egészen fél hete ment a tanítás, elindultak az új tantárgyak, véget ért a nyári szünet.
  • Ami számomra különlegesen fájdalmas volt, az Dr. Arie Romeijn távozása. Igen, ő volt a kedvenc tanárom, épp ebben a negyedévben lett volna vele ismét órám, a Fatigue, amit miután nem tartott meg senki helyette, a 3. héten töröltek egyetlen üzenettel, miszerint a kurzus törölve, következő negyedévre halasztva. Szó szerint a derült égből menesztették el, ő sem számított rá, mert az első héten még a közös munkánkról beszéltem vele, majd egyszer csak felszívódott, de annyira, hogy azóta sem tudom elérni. Igen, vele csináltam a "titkos" orthotórp hídmegerősítős kutatást, ő intézte volna el nekem a gyakorlatot, és vele csináltam volna az Msc-s diplomamunkám. Sajnos ezek a tervek mind füstbe mentek, még most is azon dolgozom, hogy ne menjen teljesen feleslegbe az eddig elvégzett munka, és a megszerzett kapcsolatok. Eléggé helybenhagyott a távozása, rá építettem mindent, ami ebben az évben történt volna. Beszéltem már a Tanszékvezetővel, Professor Bijlaarddal, aki nagyon segítőkész volt, ezért nincs minden veszve, de nagyon lassan haladnak a dolgok.
Na ennyi rossz hír után jöjjön egy kis jó is, Richard PhD-ja lassan a végéhez közeledik. A tervek szerint decemberre kész lesz az összes kísérlettel, ami ugye nekem a munkát adja. Jelenleg a régi kísérletsorozatokat fejezzük be, és egy utolsót kezdtünk el, ami nagyon érdekes.
Az utolsó sorozat témaköre a Fracture Mechanics, avagy Törésmechanika tudományág. Arról van szó, hogy a fáradási tulajdonságok még pontosabb ismeretéhez szükség van a repedésterjedés vizsgálatára. Ezt egy úgymond irányított repedésterjedés vizsgálattal tudjuk vizsgálni. Veszünk egy kisméretű próbatestet (kb 300x25x25 mm), aminek az egyik oldalára egy nagyon kis bevágást készítünk, melynek ismerjük a pontos geometriáját. A törésmechanika tudománya azzal foglalkozik, hogy az ilyen ismert geometriájú és ismert terhelésű próbatestekben keletkező repedéseket elméleti úton meghatározza. A mi kísérletsorozatunk arra jó, hogy az elméletileg meghatározott eredményeket alátámassza, valamit a kérdéses konstansokat pontosan meghatározzuk.
A repedés terjedésének detektálása az igazi kihívás az egész cuccban. Erre 2 független módszer alkalmazunk párhuzamosan. Egyrészt egy kis feszültségű, de nagy áramerősségű egyenáramot vezetünk át a próbatesten terhelés közben, és a próbatest ellenállását követjük nyomon. Amint a repedés terjed, a keresztmetszet csökken, az ellenállás pedig nő. Az ellenállás értékének változása jó beállítások esetén nagyon szépen összefügg a repedés méretével. A másik módszer a vizuális detektálás. Egy nagyon jó nagyítású kamerával követjük a kezdeti  bevágásból induló repedés terjedését. A pontosság kb 1/100 mm, ami vizuális megfigyelésnél nagyon jónak számít szerintem.
Akit bővebben is érdekel a dolog, tekintse meg a picasa galériámat, készítettem pár képet az összeállításról.


Stevin II Laboratory, TU Delft

© Balázs Siegler

Származási hely: 2010-10-01 Lab
Richard munka közben

2010. szeptember 30., csütörtök

The Pillars of the Earth

Ken Follett - The Pillars of the Earth (A Katedrális)






Mint már régebben írtam, én először ennek a könyvnek a folytatásával (World without end) találkoztam, előző télen egy kellemes véletlen folytán. Nyáron próbáltam megvenni az előzményt, hogy majd jó lesz Delftben, és végül sikerült is beszereznem Siófokon, angolul, papírkötésben. 1100 oldal, tökéletes olvasmány esténként lefekvés előtt. Sajnos csak 1 hónapig tartott, augusztus végén kezdtem el olvasni, és most értem a végére.


A sztori a XII. században játszódik, középkori Anglia, meghalt az öreg király Henry, és a fia is gyanús körülmények között elsüllyedt a tengeren. Egy hosszú és véres belharc következik a trónkövetelők között, és ezt kihasználva mindenki megpróbál feljebb kerülni a ranglétrán. A pozitív főhősök Kingsbridge városában telepednek le, és itt próbálják beteljesíteni álmaikat. Mondanom sem kell, hogy rengeteg csapás sújtja őket, természeti katasztrófák, cselszövések, háború. A főhős Jack mindeközben felépíti a címben emlegetett Katedrálist, mely formabontó építészetével új korszakot nyit az építés történetében.


A könyv olvasása közben arra jöttem rá, hogy 2 ennyire hasonló könyvet, mint a Pillars of the Earth, és a World without end, még sosem olvastam. Olyan érzés volt, mintha ugyanazt a sztorit olvasnám még egyszer. Az összes csavart kilométerekre előre lehetett tudni, a karakterek és az események szinte teljesen azonosak voltak. Ennek ellenére izgalmas a könyv, jól van megírva.


A másik érdekesség, hogy a könyvből az amerikai Starz csatorna forgatott egy 8 részes minisorozatot, méghozzá Magyarországon. Idén nyáron volt a premier Amerikában, szerintem itthon is lesz majd valamikor, bár letölteni már természetesen le lehet.




És a trailer:





2010. szeptember 16., csütörtök

Egy kis statisztika

Kereken 1 éve élesítettem a blogon a Google Analytics statisztikakészítő szolgáltatást, aminek segítségével nyomon lehet követni a blog látogatottságát. Mellesleg iszonyatos mennyiségű adatot szolgáltat az Analytics, érdekesebbeket, meg kevésbé érdekeseket. Most megosztanám a főbb adatokat kedves olvasóimmal :)

Az elmúlt 1 évben:

  • 77 bejegyzést írtam, ami 4,8 naponta jelent 1 új postot
  • 4610 -szor látogattátok meg a blogom, ez átlagosan napi 12,6 látogatást jelent
  • A fenti látogatásokat 896 különböző látogató hozta össze
  • Összesen 7772 oldalmegtekintés történt, átlagosan napi 1,69
  • A csúcs 1 nap alatt 44 látogató volt, 172 oldalletöltéssel január 20. án. (ez a post váltotta ki a nagy érdeklődést, de ha jól emlékszem, akkor az is közrejátszott, hogy ekkor reklámoztam először a blogot a facebookon)
  • Összesen 35 országból tekintettétek meg a blogot, az első 10 sorrendben: Magyarország, Hollandia (ez főleg én volnék), Egyesült Királyság (főleg Áron, de még mások is), Szingapúr (köszi Beni), Oroszország (Schmidt kollega), Németország, USA (hajrá Zoli), Románia, Belgium, Finnország (mostantól Verát is jól nyomon lehet követni :)



Látogatások Magyarország területéről

  • Magyaroszág területéről 51 településről tekintettétek meg a blogot. Ez nem teljesen korrekt adat, mert nem minden települést különböztet meg a rendszer, pl Martfű a Szolnok kategóriába esik.
A számítógépes szokásokról pár adat:
  • Az operációs rendszerek magukért beszélnek

klikkre megnő

  • A böngészők megoszlása is érdekes. Ehhez hozzátartozik, hogy az első fél évben én Firefoxot használtam, majd áttértem a Chrome-ra, ezért utóbbi kicsit felülreprezentált

ennyit az Explorerről
  • A leggyakoribb képernyőfelbontás az 1280*800 majd az 1280*1024 de akadnak extrém esetek is, mint 3200*1200 (na ő jelentkezhetne, mert kíváncsi vagyok kicsoda, augusztus 11. én nézte meg a blogot)
  • A flash és Java támogatottság gondolom a gurukon kívül senkit nem érdekel, ők kérdezhetnek kommetben.
  • 263 szolgáltató adta az internetet nektek, kb 1000-1000 DSL, T1 és kábel, valamint 65 Dial-up látogatás során
  • iPhone-ról eddig 4 látogatás történt
  • A Google-ben 615 ször kerestek rá valamire a userek, és kattintottak valamelyik bejegyzésemre (átlag napi 1,76)
  • 155 különböző keresőszó beírása után klikketek rá a blogra, a leggyakoribb a 'balazsatdelft', 'balazs at delft', 'delta works', 'balázs delft' volt, de vannak nagyon viccesek is, pár kedvencem: 'uzsonnásdoboz' (13 szor), 'csocsó angolul', 'hídépítés házi feladat', 'acél2 házi', 'biciklis fülvédő', 'hol lehet hal párizsit kapni', 'krumplipüré nyomó', 'mi a különbség a tacco és a tortilla között?', 'párkapcsolat ne rontsuk el', 'vakáció feliratok táblára', 'építész gyakornokként Dániában', és az ultimate kedvencem: 'sötétben enni'
A végére maradt a postok értékelése:
  • A legtöbbször csak a főoldalig jutnak el a látogatók 5103-szor a 7772-ből
  • A legnépszerűbb postom az Az első megpróbáltatások című, 251 megtekintéssel, de van egy olyan érzésem, hogy valaki(k) ezt mentették el a kedvencekbe, és így torzul a dolog. További népszerű postok: Amsterdam a turisták városa (147), Girl with Beer (81), a világ minden sarkából (78), Heartbeat (72).

Végül szeretném megköszönni mindenkinek a figyelmet, aki az elmúlt 1 évben megtekintette a blogom, érdeklődött hogylétem felől. Én sikeresnek tekintem a blogot, az eredeti célt, miszerint szeretném az otthon maradottakkal megosztani a hollandiai megpróbáltatásaimat, kisebb-nagyobb örömeimet, csalódásaimat, kedvenc söreimet, sorozataimat, filmjeimet, színésznőimet, stb teljes mértékben megvalósítja. Remélem nem túl unalmas a tartalom a rendszeres olvasóim számára, egy idő után nehéz mindig izgalmas és érdekes bejegyzéseket írni, mert itt is a hétköznapok vannak túlnyomó többségben.
Remélem a jövőben legalább ilyen lelkesedéssel látogatjátok a blogot, és még több kommentet és lájkot hagytok számomra, hogy érezzem a törődést :)




2010. szeptember 11., szombat

Második félév

Az első félév összefoglalásához hasonlóan most következzen a második félévem áttekintése.

A második félévem szintén 2 negyedévből állt. A harmadik negyedévbe beiktattak egy egyhetes "síszünetet" február végén, ekkor mentem Dublinba. A vizsgaidőszak április 5-től egészen április 19-ig tartott, az utolsó vizsgám így a születésnapomra esett. A vizsgák után egyből jött a negyedik negyedév, nem volt semmi szünet a kettő között. A negyedik negyedévben 5 munkaszüneti nap is található, többek között a Queen's Day, ezért ezt a negyedévet megtoldották plusz 1 héttel, hogy nehogy kevesebbet tanuljunk, és hogy a lehető legkésőbb végezzünk a vizsgákkal. Összességében el lehet mondani, hogy a második félév nagyon hosszú volt, hála a szüneteknek és az ezt bepótolandó plusz heteknek. 

Period 3
Steel Structures 3 - Acélszerkezetek 3
Az Acél 3 szintén egy ismétlő tárgy volt számomra, akárcsak az Acél 2. 3 részre tagolódik a tananyag, 1. Szerkezetek stabilitásvizsgálata és merevített és merevítetlen lemezek vizsgálata, 2. Öszvérszerkezetek vizsgálata (öszvérhíd, -födém, -oszlop), 3. Vékonyfalú, Hidegen hajlított keresztmetszetek méretezése. A tanárok Bijlaard és Abspoel voltak, csakúgy mint Acél 2-ből. A vizsga elég kemény volt, 3 óra tömény számolás, típuspéldákból. Nem sikerült fényesen, de a lényeg, hogy megvan. (6,5)




Timber Structures 2 - Faszerkezetek 2

Ez a tárgy már érdekesebben kezdődött, minta Faszerkezetek 1, az első órán rögtön földrengésre való méretezéssel kezdtünk, örültem is, hogy na végre valami újdonság. Aztán később kiderült, hogy kicsit elhamarkodottan örültem, mert voltak unalmas órák is, de összességében jobb volt, mint az első felvonás. Olyan témák voltak az órákon, mint például: fahidak, fából készült héjszerkezetek, különböző rugalmassági modulusok összehasonlítása, faválogatás, a fát megtámadó biológiai és kémiai kórokozók stb. A tanárok maradtak ugyanazok, mint Faszerkezetek 1-ből, de jóval kisebb volt a csoport létszáma, és így már normálisabb órákat tartottak. A negyedév során volt egy assignment, amit csoportokban kellett megoldani. Hármasával kaptunk egy témát, és a megfelelő irodalomkutatás után kellett írni egy 15 oldalas cikket a témáról. Az érdekes a cikk megírása volt, még sosem csináltam ilyet. Rendes tudományos cikk, absztrakttal, formai követelményekkel. A másik érdekesség egy buszos kirándulás volt az utolsó órán, aminek során megtekintettük Hollandia legnagyobb fából építkező vállalatát, meghallgattunk egy előadást a PreciosWoods szervezet emberétől, aki megismertetett minket az FSC-vel, ami nagyon érdekes téma (fenntartható fakitermelés) és megnéztünk egy gyaloghidakat gyártó üzemet. A vizsga szóbeli volt, a jegybe a cikkünk is beleszámított. (7,5)




Capita Selecta Steel and Aluminium - Acél és Alumínium tulajdonságai

Ez a tárgy hihetetlen unalmas volt. Az acél és az alumínium anyagtulajdonságaival foglalkoztunk 7 héten keresztül, heti 2 előadáson. Amit érdemes megemlíteni, hogy volt egy hegesztési gyakorlatunk, amit nagyon élveztem, és az alumíniumos Eurocode (EN1999) megismerése volt. A két tanár Gresnigt és Soetens volt, a vizsga szóbeli, nem túl bonyolult. (7)




Dynamics of Structures - Szerkezetek Dinamikája

Na ez a tárgy egyértelműen a delfti Msc csúcsa, a leg advanced-ebb kurzusunk. Andrej Metrikine professzor magasröptű vérengzése a matematika, mechanika és anyagismeret ötvözésével készült csúcstechnológia térnyerése. Jellemzője, hogy a Maple programmal a lehetetlent is meg lehet oldani, csak érteni kell hozzá. Aztán a vizsgán már Maple nélkül kell ugyanezt kivitelezni. A viccet félretéve tényleg nagyon komoly tudományról van szó, a mai építőmérnöki tudás csúcsát jelentő problémák vizsgálata a cél. A mechanika különböző ágainak a dinamikával való ötvözése, és a modern számítógépek teljesítménye együtt korábban sosem megoldható problémák vizsgálatát teszi lehetővé.  Persze ehhez szükség van a résztudományok alapvető ismeretére, olyanok, mint áramlástan, geotechnika, statika, hidraulika sőt még repüléstan is. Mindehhez hozzájön a felsőbb szintű matematika készségszintű ismerete, ami szegény egyetemistákat alaposan megizzasztja. A kurzus heti 3 előadásból állt, amit kiegészített a 10 db assigment, amit plusz tizedpontokért lehetett csinálni, na meg a felkészülésért a vizsgára. Az assigment-ek olyan problémák voltak, amiket a Maple segítségével kellett megoldani, és emailben elküldeni Metrikinenek, ő meg kijavította őket. A tananyag 2 nagy témakörre épült (most nem fordítanék le mindent), Vibration of Structures és Wave Dynamics. A rezgéses témakör úgy épült fel, hogy kezdtünk a merev testek rezgéseivel, majd a dinamikai anyagmodellt bővítettük rugókkal és csillapítással, így képezve újabb és újabb anyagmodelleket. Ezek segítségével rengeteg építőmérnöki probléma írható le, például nagysebességű vasúti pályájának modellezése, toronyházak viselkedése különböző szél és/vagy földrengés teherre, ugyanez a téma hidakkal, stb. A wave dynamics rész már annyira összetett volt, hogy nem is részletezném itt nagyon, csak egy példa: összefüggő, zajló jégtakaró hatása a tengerben lebegő olajfúrótornyok szerkezetére. A vizsga nagyon durva volt, összesen 2 probléma volt feladva, de annyi számolás és elmélet kellett hozzá, hogy elképesztő. Éppen hogy nem sikerült átmennem rajta, ezért idén újra meg fogom próbálni. (5)




Material and Ecological Engineering - "Ökologikus" tervezés

Ez a tárgy tipikusan a környezetmérnökök tárgya kellene, hogy legyen, de nekünk is kötelező volt. Még érdekes is lehetett volna, de helyette eszméletlen unalmas volt, nem is jártam be túl sokszor. Olyan témákat ölelt fel, mint építőanyagok újrahasznosítása, víz alól kotort hordalék építőanyagként való használata, autópálya építés hatása a természetre, biodiverzitás az épített környezetben, stb. Volt egy rakás rövidebb házi feladat, egy hosszabb, és egy írásbeli vizsga, amin valamiért mindenki pont 6-ost kapott. (6)

Period 4
Prestressed Concrete Structures - Feszített vasbeton szerkezetek
Ez a tárgy volt a negyedév egyetlen végigdolgozós tárgya, az assignmentnek köszönhetően. Egy 4 támaszú szekrény keresztmetszetű utófeszített vasbeton hidat kellett tervezni párokban. A vasbihíd házim tökéletes alapanyag volt a feladat elkészítéséhez. Én egy görög lánnyal Elenával voltam párban, ami azzal járt, hogy majdnem az egész házit én készítettem el egyedül. Szegény Elena a számításokhoz nem túl sokat értett, a MathCadhez még annyit sem, és mint kiderült az AutoCadhez sem eleget. Elég sokat rajzolgatott, de a végén még leadás előtt azért egy estét eltöltöttem a rajzok kipofozásával, hogy vállalható színvonalúak legyenek. A kurzust 2 tanár tartotta, Walraven és Peperkamp, és elég botrányos lett a vége. Walraven állítólag világhírű tanár a betonosok között, ez nem tudom mennyire igaz, nekünk csak kb az előadások felét tartotta, és többet nem nagyon láttuk. Peperkampot viszont túl sokat is, az az ember egy kész csődtömeg. Sohasem tudott elég felkészülten órát tartani, a konzultációiról mindig késett, a Görög szigetvilágról többet beszélt, mint a házinkról, a MathCadet én tanítgattam neki is, az általa írt jegyzetek színvonala borzasztó, tele van hibákkal. Ezek után egy olyan vizsgát állított össze számunkra nyáron, hogy botrány lett belőle, állítólag a főnökei is elbeszélgettek vele, és rengeteg levelet kapott utána a diákoktól. Idén már nem tanít itt. A vizsgasor hiányosságai és hibái ellenére jól sikerült a vizsgám, az évfolyam elején végeztem. (8,5)

Shell Analysis, Theory and Application - Héjszerkezetek vizsgálata
Ez a tárgy számomra nem volt kötelező, mégis felvettem, mert nagyon érdekelt a téma. Végül nem egészen arról szólt a tárgy, mint amit vártam, de nem bántam meg, mert így is nagyon érdekes dolgokat tanultunk, és nem volt nehéz a tárgy sem. A tanár Hoogenboom volt, aki csendesebb, de jó szakember, inkább mérnök, mint akadémikus fajta.  Én az ilyen tanárokat jobban kedvelem. A tárgy során a héjszerkezetek mechanikájának alapjaival ismerkedtünk meg, túlzott matematika nélkül, a gyakorlati oldalról közelítve. A BME-n ilyen megközelítést nem nagyon alkalmazott egyik tanárunk sem, szóval jó volt végre értelmes dolgokat tanulni. Ezek mellett volt gyakorlati része is a tárgynak, építettünk kint az egyetem előtt egy kb 3x3x1 m -es fából készült héjat (video a próbaterhelésről), amit előzőleg nagy vonalakban méreteztünk, valamint a laborban összetörtünk egy rakás tárgyat, amiknek előzőleg meg kellett tippelni a teherbírását, és aki a legközelebb állt a valósághoz, a végén kapott egy üveg bort. A vizsga írásbeli volt, nem túl nehéz. (8)

Philosophy, Ethics and Technology Assessment - Filozófia, Etika és Technológia Hatásvizsgálat
A kötelező rossz. Megfogadtam az első óra előtt, hogy megpróbálok nem előítéletes lenni, és bejárni az órákra, de amikor az első órán Hamurabi törvénykövével kezdett a tanár, és minden második angol kifejezést nem értettem, akkor letettem az órák látogatásáról. A vizsgára egy fél napot készültem, nem is lett elég. Most augusztusban volt a pótvizsga, az eredményt még nem tudom. (4)

Structural Design - Case study steel structures
Ennek a tárgynak nincsenek órái, egy egyéni tervezési feladatról van szó. Én Romeijnnel kezdtem el dolgozni, ahogy arról már írtam. Az acélhíd pályalemez megerősítéses témán dolgoztam, a végeredmény egy report lett, amit elküldtünk a Holland Közlekedési Minisztériumnak. Mielőtt hazautaztam a nyári szünetre, Romeijn azt mondta, hogy még szeptemberben egészítsem ki egy kicsit a reportot, van még pár kérdése, és akkor fogom megkapni a krediteket a tárgyért. Most ennek van épp az ideje.


Az első tanév alatt összesen 16 tárgyam volt, 64 kredit értékben, 2 tárgyból buktam meg, részben a lustaságom miatt. Általában nem kellett túl sok energiát befektetnem a tanulásba, bár minden negyedévben volt 1 tárgy, ami sok készülést igényelt. A következő év nem a tárgyakról fog szólni, azokkal már majdnem mind végeztem. 

2010. szeptember 7., kedd

Alparánék látogatóban, Holland tanfolyam

Múlt hét szerdán megjöttek az első nem családhoz tartozó látogatóim Delftbe! Nevezetesen Alparán Zoli, volt évfolyamtársam a BME-ről, és volt barátnője Zsuzsi, szintén építős. Vasárnapig maradtak, tehát 5 napot töltöttek Hollandiában. Az időzítés még éppen jó volt, nekem nem volt túl sok dolgom, nekik meg még éppen reghét volt odahaza. Szerdán hajnalban jöttek a WizzAir-rel, és már délelőtt 11 kor itt voltak nálam. Délután elmentünk megnézni Rotterdamot, ami nagyon tetszett nekik, és jól el is fáradtak. Este főztem vacsorát, amit Luisszal kiegészülve 4-en ettünk meg. Este még elmentünk a szokásos International Party-ba a De Ruif-ba, de Zoliékon a délutáni alvás sem segített, tejesen kidőltek. Másnap én dolgoztam napközben, meg hollandom volt, szóval erre a napra időzítették Amsterdam megtekintését, amit nagyon élveztek, és csak éjfél körül értek vissza. Harmadnap délben én fogadtam Ádámot és Ágit, akik egy villámlátogatás erejéig megálltak Delftben, míg Zoliék előrementek Hágába. Ádámékkal megnéztük a belvárost, meg ebédeltünk egy jót, és már mentek is tovább Amszterdamba. Én csatlakoztam Zoliékhoz Hága központjában, ahol még sétálgattunk kicsit, majd kivillamosoztunk Scheveningenbe, a tengerpartra. Nagyon szép időt fogtunk ki, sütött a nap, és meleg volt. Zoliék teljesen el voltak ájulva, hogy milyen jó helyeket ismerek. Csináltunk sok képet, amit meg is lehet tekinteni a galériámban. Szombaton délelőtt pihentünk, délután pedig Delft volt soron, megnéztük a campust, a belvárost, ettünk frissen sült halat és sültkrumplit, felmásztunk a Nieuwe Kerk tornyába, majd egy kis sörözéssel zártuk a programot. Vasárnap már nem volt sok minden, csak az ajándék sajtok megvásárlása, és a csomagolás. Összességében szerintem nagyon jól érezték magukat, és én is örültem, hogy kijöttek.



Sikerült eladnom mindkét bringámat, amit júniusban a távozó norvégoktól vettem, összesen 70 euro-t profitáltam a befektetésből, ami nem rossz. Igazából vennék magamnak is egy jobb biciklit, de egyenlőre nem találtam még megfelelőt. Meg lehet, hogy itt nem is érdemes jobbat venni, mert megnő a lopási valószínűség. 

Múlt héten újra voltam dolgozni a laborban, tök jó volt. Sajnos para van a munkával, az egyetemi vezetés a dolgozókon spórol, és most szépen lassan kirúgják a fél társaságot, ezért bizonytalan a jövő, minden szempontból. A dolgozók sem tudják, hogy megmarad-e az állásuk, a Board nem hajlandó semmit előzetesen elárulni. Csütörtökön volt az a nap, amikor délután minden laborban dolgozó munkatársnak egyesével be kellett mennie egy elbeszélgetésre az egyetem vezetésével, ahol közölték velük az opcióikat. Én erről a dologról csak aznap hallottam, és az eredményeket még nem tudom. De a héten tuti ki fog derülni. Nekem valószínűleg az a szerencsém, hogy csak decemberig van a megállapodásom, ezért nem fogják már erre a 4 hónapra felmondani. 

Elkezdtem a gyakorlatomat is intézni, már leadtam az adatlapot a Traineeship Office-ban (igen, itt ilyen is van), meg elolvastam a tájékoztatót, és egyszer beszéltem Romejinnel is, hogy elindítsuk a folyamatot. A következő lépés lesz felvenni a kapcsolatot a céggel, aminek lassan itt az ideje, ha tényleg el akarok kezdeni dolgozni 6 hét múlva, ami a jelenlegi terv.

A holland kurzus időközben nagyon felpörgött, le is vagyok maradva. Az az érzésem, hogy jóval több időt kéne ráfordítanom a siker érdekében, ami a rendszertelen életmóddal nem fér össze. Kénytelen vagyok változtatni a prioritásokon, és többet fogok készülni rá. Amúgy a kurzus úgy épül fel, hogy van heti 2 óránk, minden órára előre meg van határozva, hogy hány leckét kell megtanulni (2-3). Egy óra két részből áll, van a tanárnővel a csoportos beszélgetés (1 óra), amikor a leckéhez kapcsolódó témáról beszélgetünk, majd előtte/utána a számítógépes teszt, ami elég gyilkos. A teszt abból áll, hogy minden lecke szövegéből random kiválaszt a gép egy 10 mondatos szakaszt, amit először meghallgatsz egyben, majd utána mondatonként, és minden mondat után le kell írni, hogy mit hallottál. A program összeszámolja a helyesen leírt szavak számát, és a lecke akkor van teljesítve, ha az eredmény eléri a 80%-ot. Ha kevesebb jön össze, akkor a program letiltja aznapra a továbbhaladást, tehát minden leckét csak az előtte lévő teljesítése után lehet elkezdeni. Nagyon könnyű így elcsúszni, mert ha az aznapi 3 leckéből az első csak 70% -ra sikerült, a másik kettőt már meg sem próbálhatja az ember. Hetente 3 szor van nyitva a labor, szóval csak 1 plussz lehetősége van az embernek behozni a lemaradást. Az egyetlen pozitívuma ennek a rendszernek, hogy jobban kényszerít a rendszeres tanulásra, mint bármilyen lelkesítő/fenyítő szónoklat.